Így kell ápolni az érzékeny bőrt
Amit tudni kell az érzékeny bőrről
Az
érzékeny bőrnek körültekintő és óvatos ápolásra van szüksége: nemcsak
arra kell vigyázni, hogy a környezeti hatások ne irritálják, hanem arra
is, hogy ne száradjon ki túlságosan és ne kezdjen el idő előtt öregedni!
Az
érzékeny bőrre a finom textúra, a simaság, az apróbb pórusok
jellemzőek. A fő problémát az okozza, hogy túlságosan gyorsan és
erőteljesen reagál a külső, illetve a belső hatásokra: a melegre, a
hidegre, a fűszeres ételekre, az alkoholra, bizonyos kozmetikai, kémiai
anyagokra, a kemény vagy vegyi anyagokkal teli vízre vagy a stresszre.
Ezeknek lehetnek csupán érezhető hatásai, mint amilyen a viszketés,
húzódás vagy égés, de látható következményei is: a bőr kipirosodhat,
kiütések jelenhetnek meg rajta, könnyen hámlóan szárazzá válhat.
Az érzékeny bőrűeknél a legfontosabb lépés annak kiderítése, hogy mi
okozza a túlságosan erős reakciót: ha ezt sikerült megállapítani, akkor
sokat tehetünk a bőr állapotának javulásáért, ezeknek az anyagoknak a
kerülésével. Kozmetikumokkal, sminkszerekkel vagy parfümökkel nem szabad
kísérletezni: a legtöbbször találunk bennük olyan anyagokat (főleg az
illatanyagok, színezékek vagy tartósítószerek lehetnek ilyenek),
melyekre érzékeny lehet a bőr.
Mielőtt egy-egy új terméket elkezdenénk használni, alaposan olvassuk
el az összetevők listáját, és végezzünk bőrpróbát egy nem látható
helyen (például a fül mögött vagy a könyökhajlatban). Szerencsére ma már
nagyon sok olyan kozmetikumot lehet kapni, melyeket kifejezetten
érzékeny bőrűeknek szánnak.
Védje a bőrét!
Érdekesség
Bár az érzékeny
bőr a legtöbbször szárazságra hajlamos, gyakran mégis pattanások
jelennek meg rajta. Ez nem a fokozott faggyútermelés miatt van: az
elhalt hámsejtek felgyülemlése okozza. A pattanásokat azonban könnyen
össze lehet téveszteni a csomós, de nem gyulladt, piros
bőrelváltozással, a rosaceával.
Az érzékeny bőr a leggyakrabban száraz vagy kiszáradásra hajlamos,
így nemcsak azt kell megakadályozni, hogy kipirosodjon vagy viszketni
kezdjen, de azt is, hogy kiszáradjon. Az érzékenység és a bőr
lipidtartalmának csökkenése azért is függ össze, mert éppen a faggyú az,
mely bizonyos "védőréteget" képez az arcbőrön. Éppen ezért, az érzékeny
bőrűeknek olyan termékekre van szüksége, melyek segítenek
helyreállítani a bőr hidratáltsági és lipidszintjét anélkül, hogy
irritálnák azt. Az érzékeny bőr a napsugárzás káros hatásainak is jobban
ki van téve, így a fényvédelemre is fokozott figyelmet kell fordítani.
A bőr szárazsága, a külső, káros hatásokra való fogékonyság és a
fokozott érzékenység miatt ez a bőrtípus gyorsabban és látványosabban
öregszik. A ráncok hamar megjelennek, könnyen elmélyülnek, így ezek
megelőzését korán meg kell kezdeni. Különösen a szem és a száj környéki
területekre kell ügyelni, itt a legvékonyabb, a legszárazabb a bőr.
Ha a test bőre érzékeny...
Tudta-e?
Vannak olyan
krónikus betegségek, melyek a bőr érzékennyé válásával járnak együtt;
ilyen például a diabétesz vagy bizonyos pajzsmirigy-betegségek.. Az
érzékeny bőrűek sokszor allergiásak, és szenvedhetnek atópiás
dermatitisztől, ekcémától vagy pszoriázistól is.
A test bőrének érzékenysége gyakran a rosszul megválasztott
kozmetikumoktól alakul ki: a szárító hatású szappanok, lemosók,
illatanyagokkal teli dezodorok, krémek gyakran váltanak ki erőteljes
reakciót a bőrből, mely így fájdalmasan húzódó, viszkető és száraz lesz.
A tisztálkodó és ápoló kozmetikumokat egyaránt úgy kell
megválasztani, hogy azokban ne legyen semmilyen irritáló összetevő:
keressük a hipoallergén, illatanyag-, színezék- és tartósítószer-mentes
termékeket! Emellett, fontos az is, hogy a kozmetikumok erős hidratáló
és visszazsírozó hatással rendelkezzenek.
Kapcsolódó tartalmak
Vasárnap délután lánchídi séta az Összefogás a mellrák ellen
Alapítvány szervezésében.
http://www.egeszseghid.hu
Nézd meg - olcsóbb v. drágább lett-e a gyógyszered
Kíváncsi, olcsóbb lett-e a gyógyszere?
Az október elsejétől érvénybe lépett árváltozásokról tájékozódhat gyógyszeradatbázisunk segítségével!
Hétfőtől több mint ezer gyógyszerért kell többet vagy kevesebbet
fizetnünk: 726-nak csökkent, 543-nak emelkedett a térítési díja. A
legnagyobb mértékben a koleszterincsökkentők ára mérséklődött.
A
csökkenés oka a gyógyszertámogatásokat érintő legutóbbi úgynevezett
vaklicites eljárás. Ennek lényege, hogy a gyógyszergyártók úgy
licitálnak, hogy nem látják, mekkora összegért kínálják konkurenseik az
egyes készítményeket, s így nagyobb árverseny révén nagyobb árcsökkentés
érhető el.
Az OEP adatai szerint a tavaly októberi első
vaklicit
35 milliárd forintos, az idén áprilisi 20 milliárd forintos, míg a
legutóbbi, október elsejétől hatályos hétmilliárd forintos árcsökkenést
hozott összességében.
Ha rákeresne, mennyivel járt jobban vagy rosszabbul, keresse meg a kérdéses gyógyszert
Gyógyszerkeresőnkben!
Kattintson ide a Gyógyszerkeresőért!
A paralimpiai éremtáblázat magyar szempontból:
Róma, 1960 - nem volt érem
Tokió, 1964 -- nem volt érem
Tel Aviv, 1968 -- nem volt érem
Heidelberg, 1972 - 1 bronz
Toronto, 1976 - 1 arany, 1 bronz
Arnheim, 1980 - nem volt érem
New York, 1984 - 13 arany, 11 ezüst, 5 bronz
Szöul, 1988 - 5 ezüst, 7 bronz
Barcelona, 1992 - 4 arany, 3 ezüst, 4 bronz
Atlanta, 1996 - 5 arany, 2 ezüst, 3 bronz
Sydney, 2000 - 4 arany, 5 ezüst, 14 bronz
Athén, 2004 - 1 arany, 8 ezsüt, 10 bronz
Peking, 2008 - 1 arany, 5 bronz
London, 2012 - 2 arany, 6 ezüst, 6 bronz
összesen: 31 arany, 40 ezüst, 56 bronz
Dicsőségtábla
Dicsőségtábla
Hely
Név
Sportág
Pálos Péter
Asztalitenisz
Sors Tamás
Úszás
100m pillangó
Krajnyák Zsuzsa
Vívás
női tőr
Tóth Tamás
Úszás
50m gyors
Dani Gyöngyi
Vívás
női tőr
Sors Tamás
Úszás
400 gyors
Vereczkei Zsolt
Úszás
50m hát
Biacsi Ilona
Atlétika
1500m síkfutás
Osváth Richárd
Vívás
férfi tőr
Krajnyák Zsuzsa
Vívás
női tőr
Szabó Nikolett
Cselgáncs
4.
Tóth Tamás
Úszás
200m vegyes
4.
Biacsi Bernadett
Atlétika
1500m síkfutás
4.
Juhász Veronika
Vívás
női tőr
6.
Raczkó Gitta
Úszás
100m mell
6.
Engelhardt Katalin
Úszás
50m gyors
6.
Tóth Tamás
Úszás
100m hát
7.
Juhász Veronika
Vívás
női tőr
7.
Sors Tamás
Úszás
50m gyors
7.
Tóth Tamás
Úszás
100m pillangó
7.
Sors Tamás
Úszás
100m hát
8.
Meilinger Csaba
Úszás
50m gyors
8.
Csuri Ferenc
Úszás
200m vegyes
8.
Illés Fanni
Úszás
100m mell
8.
Szávai Csaba
Erőemelés
férfi 100kg
8.
Szekeres Pál
Vívás
férfi tőr
8.
Engelhardt Katalin
Úszás
200m vegyes
8.
Kézdi Réka
Úszás
200m gyors
15 napos előrejelzés (Közép-Magyarország)
Gránátalma hatásai
http://www.antalvali.com/granatalma-hatasa.html
2009, augusztus 17 - 14:56 — Eperjesi Katalin
A bevezetőt itt olvahatod: >> Gránátalma (Punica granatum), a többfunkciós szuperétel
Gránátalma, a szuper antioxidáns
Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma
megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a
zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az
eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.
A Berkeley egyetem (University of California) munkatársai is megerősítették, hogy a gránátalma
legalább 3-féle erős antioxidánst tartalmaz, melyek együttes hatása az
antioxidáns ekvivalenciát mérő Trolox-teszt szerint háromszor akkora,
mint a vörösboré vagy a zöld teáé.
Az antioxidáns aktivitás TEAC
értékben kifejezett számítása tehát háromszoros antioxidáns hatást mért e
gyümölcsnél, mint a zöld teánál vagy a vörösbornál, de az antioxidáns
hatás egy másik jellemző mértékével, az ORAC értékszámmal (mely lelkes
olvasóinknak biztos ismerős már) kifejezve a gránátalma
105 vmTE/g értékével az 5. helyen áll a legtöbb antioxidánst tartalmazó
élelmiszerek versenyében (az első a szárított kínai farkasbogyó, a
lícium).
A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.
A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)
Ugyancsak Aviram professzor vizsgálatai mind állat-, mind humán kísérletekben megállapították, hogy a gránátalma
fogyasztása 20 %-al csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét,
egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben,
Illetve a vér koleszterin oxidációját 40%-al csökkentette.
A már kialakult szív- és
érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus
több rizikófaktora (szisztolés vérnyomás, ACE aktivitás) jelentős
javulást mutatott a kontrollcsoporthoz képest. Így a gránátalma-kivonat
fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a
szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év
alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák
falának vastagságát.
Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából az a következő érdekes tény: a gránátalma
az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni! A
vizsgálatok során 19, 65–75 év közötti, a nyaki artéria (carotis)
súlyos, 70-90%-os szűkületében (stenosis) szenvedő betegnek adtak
naponta 50 ml koncentrált gránátalmalét. Egy év után képalkotó
vizsgálattal ellenőrizték a nyaki erek állapotát, és azt találták, hogy a
szűkület 35%-kal (!) csökkent, miközben a placebocsoport tagjainak
állapota tovább romlott.
Dr. Aviram azt is bebizonyította, hogy a gránátalma
csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró
vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét
jelentősen megnöveli.
Gránátalma a rákmegelőzésben és a rák gyógyításában
A legújabb kutatások szerint a gránátalma segíthet számos rákbetegség megelőzésében és kezelésében is. A Wisconsin Egyetem (USA) kutatói kimutatták, hogy a gránátalma
gyümölcskivonata képes meggátolni a bőrrák kialakulását egereken. Egy
másik kutatás szerint a gránátalmából kivont anyagok jelentős védőhatást
fejtenek ki a prosztatarák, illetve humán rákos emlősejtek ellen.
Bebizonyosodott, hogy a gránátalma-kivonat elősegítheti a rákos sejtek differenciálódását, azaz azt a képességét, hogy egészséges formájukba visszatérjenek.
A gránátalma az
ellagsav (ellagénsav) legjobb természetes forrása, mely egy olyan fenol
típusú komponenes, ami antikarcinogén és antimutagén sajátossággal
rendelkezik, gátolja a daganatos sejtek osztódását elsősorban emlőrák,
bőrrák, prosztatarák és tüdőrák esetén. A gránátalmában az ellagsav egy
cukorféléhez, a glükózhoz kötődik. A rákos sejtek körülbelül 15-ször
annyi glükózt fogyasztanak el, mint más sejtek, így sokkal nagyobb adag
ellagsavhoz jutnak.
Az ellagsav háromféleképpen fejti
ki hatását a rákkal szemben: megállítja a rákos sejtek osztódását,
elpusztítja a rákos sejteket és gátolja azok kialakulását. Lássuk csak:
Donald Yance, a táplálkozás-tudomány szakértője, jeles
gyógynövényszaakértő a Herbal Medicine, Gyógyulás és Rák című könyvében
ezt írja: "az ellagsav meggátolja a rák kialakulását, és úgy gondolják,
hogy megakadályozza a rák mutációját is azáltal, hogy a génen
ideiglenesen odakötődik a DNS funkcionális oldalához, elhárítva ezáltal
az oxidatív gyökök káros hatását". Yance szerint különösen a dohányzás
okozta tüdőrák elleni hatása kiváló. Ez azt bizonyítja, hogy az ellagsav
gátolja a rákos sejtek kialakulását.
Ugyanezt láthatjuk Dr. Glen
Halvorson kutatási eredményeiben is, mely egy másik elméletet álljtott
fel, miszerint az ellagsav a rákkeltő anyagokhoz kapcsolódva
megakadályozza, hogy azok a DNS-hez kötődjenek, és mutációval tumor
keletkezzen.
Az ellagsav elpusztítja a rákos
sejteket: Az egészséges sejtek életciklusa kb.120 nap, majd az
apoptózissal normálisan elhaló sejteket a szervezet új, egészséges
sejtekkel pótolja. Ezzel szemben a rákos sejtek nem halnak el, hanem
gyors osztódással szaporodnak. Laboratóriumi vizsgálatok során az
ellagsav a rákos sejteknél úgy váltotta ki a normál sejthalált, hogy az
egészséges sejteket nem károsította.
Az ellagsav megállítja a rákos
sejtek osztódását: A Hollings Rákkutató Intézetben (Dél-Karolina Orvosi
Egyetem) végzett 9 évig tartó kísérletsorozatban méhnyakrákos betegek
bevonásával kimutatták, hogy az ellagsav szerepe nemcsak a tumor
növekedésének megállítása azáltal, hogy gátolja a rákos sejtek
osztódását 48 órán belül, de természetes sejthalált (apoptozist) is
képes indukálni a rákos sejtekben, méghozzá 72 órán belül. Ugyanezt
figyelték meg mell-, hasnyálmirigy-, nyelőcső-, bőr-, vastagbél- és
prosztatarákos sejtekben is.
Jelenleg a rák kezelésében az
ellagsavat általában nem önmagában, hanem más kezelési módokkal együtt
alkalmazzák. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy magában a gránátalmában is
találhatók olyan flavonoidok, melyek csökkentik a tumor környékén
történő érképzést – az angiogenezist -, így hozzájárulnak a daganat
csökkentéséhez.
Tehát a gyümölcs rendszeres
fogyasztása csökkenti a tumorok kialakulásának valószínűségét. Ez azért
nagyon fontos, mert ilyen hatású gyógyszert még nem sikerült a
kémikusoknak előállítani.
Gránátalma hatása
Mivel a gránátalma
ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz,
előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió
és csontritkulás ellen is.
Emellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. Tehát a gránátalma
a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri
candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák,
élesztőgombák és baktériumok szaporodását. Azt minden lelkes olvasónk
már tudja, hogy sok fruktóztartalmú gyümölcs elősegíti a gombák
szaporodását. Hát most itt van egy olyan csodás gyümölcs, ami éppenhogy
meggátolja azok növekedését!
Érdekes összefüggésekre szeretnék
még rávilágítani: Több gomba-végterméknek van rákkeltő hatása (pl.
Aspergilllus funghi által termelt Aflatoxin, melyről korábban megjelent
írásainkban emlegetett Kína Tanulmány is szól). Ezek a végtermékek, a
mikotoxinok heves, krónikus gyulladásos immun-válasz-reakciókat
válthatnak ki a szervezetben (legenyhébb esetben allergia formájában),
mivel az immunrendszer kétségbeesetten próbálja eltávolítani azokat. A
folyamat végén azonban az immunrendszer csak saját szöveteiben tesz
kárt, melynek végeredménye a felgyorsult öregedés valamint szív- és
érrendszeri betegség. Talán részben a gránátalma candida és egyéb gomba-ellenes hatása magyarázhatja a szívbetegségek oly sok kockázati tényezőjére való kedvező hatását.
Nézzük csak ezt a gondolatmenetet a
baktériumoknál is (a következőben leírtakat is több kutatásban
egyértelműen bizonyítottak már) : sok esetben a szívbetegség
összefüggésbe hozható a Clhlamydia pneumoniae által okozott krónikus
fertőzéssel, mely közismerten légzőszervi betegségeket okoz,
influenza-szerű tünetekkel. A kezdeti fertőzés alábbhagyásával a
kórokozó megtelepszik az arra fogékony gazdaszervezet vérereinek falán,
mely gyulladást idéz elő, ami pedig egymást követő immunreakciókat indít
el. Ez végül érelmeszesedéshez és szívbetegséghez vezet.
A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma
a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között
szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel és visszafordítja az
agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.
Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz
Gránátalma vásárlásakor kemény, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. Éles késsel vágjunk le a gránátalma
kalapjánál egy szeletet. A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a
gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal
körülvett magvak épségben kinyerhetők legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a
magokat, melyek lemerülnek a víz aljára, míg a héj a víz tetején marad.
Szűrjük le, és már ehetjük is.
A gránátalma
termése késő ősszel érik. Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy,
gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős
szárral tapadnak a növényekhez.
Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek — ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.
Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből — vízzel vagy ásványvízzel hígítva — kellemes üdítő ital készíthető.
Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, joghurtba, müzlibe szórva, de semmiképp se főzzük!
Ezen kívül gyümölcsfagylaltok,
likőrök, szirupok, lekvárok és sűrítmények is készíthetők belőle, sőt
bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.
A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt
nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át,
fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes
tulajdonságaikat megtartva. A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.
Gránátalma, mint a termékenység szimbóluma
Piros színe és a termésében
kifejlődő rengeteg magva miatt lett a gyümölcs a termékenység, a
szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma - Aphrodité "szent"
gyümölcse.
Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.
Álomban gránátalmákat látni,
termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de
szexre való csábítást, felhívást is jelezhet.
Alternatív módon a vért reprezentálja.
Görögországban
gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még
napjainkban is. Némely görögországi vidéken a lakodalmi vendégek a
mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent.
Egy alkalommal, amikor a görög
király az országot beutazva a thermopülai alattvalókhoz érkezett, egy
anyóka gránátalmával a kezében lépett hozzá.
— Uram, annyi legyen éveidnek
száma, amennyi magva van ennek az almának. Ha kívánsága teljesült volna,
szegény Ottó király még ma is élne. Legendák ihletője, az emberi
képzelőerő örök modellje, a különböző korokban újra és újra megtelt
emberi indulatokkal, a szeretet, a hatalom és a szerelem jelképévé
válva.
Végül még két aspektusból
szeretném taglalni a gránátalmát: szerepéről a különböző népek
hitvilágában, életében, illetve a művészetekben való megjelenéséről is
gyűjtöttem információt. Ezeket először az írásom elejére szántam, de
mivel biztos akartam lenni abban, hogy a gránátalma
gyógyító hatásáig mindenki eljut az olvasásban, ezért végül a végére
hagytam. Akinek tehát eléggé felcsigáztam az érdeklődését, annak
további kellems olvasást kívánok.
Gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében, hitvilágában
Az ókori sírokat sokszor gránátalma elemekkel díszítették.
Az ókori és középkori világban, azáltal, hogy maga is képes a vérzésre, a gránátalma
születést és a halált jelképezte. Gyakran szüzekkel és szűz istennőkkel
társították, vérvörös húsa és leve miatt olykor az alvilági istennő
menstruációjával hozták kapcsolatba. A gránátalma
elsősorban az - egyidejűleg pozitív és negatív tulajdonságokkal
rendelkező alvilági istenségek, nevezetesen az élet és halál, a betegség
és egészség, valamint a termékenység és terméketlenség fölött uralkodó
Földanyák (Anyaistennők) jelképe volt.
A vallási és mitológiai
hagyományokban a gránátalmafa, az Éden- vagy a tudás fájaként, piros
gyümölcse pedig, mint a paradicsomi alma, vagy mint aranyalma jelenik
meg. Húsos virága a tüzes szerelmet és a női nemi szervet, a vaginát
szimbolizálja.
Az egyiptomiak a gránátalma
virágaiból ünnepi füzéreket fontak, a XVIII. dinasztiától kezdődően a
halottak sírjába a termékenység és a lét folytonosságának jeleként
gránátalmát helyeztek.
Az ősi Perzsiában a gránátalma a legyőzhetetlenséget szimbolizálta.
A babiloni harcosok, abban a hitben, hogy ez verhetetlenné teszi őket, az ütközet előtt gránátalma magvakat rágcsáltak.
A gránátalma
Kínában - ahová valószínűleg perzsa közvetítéssel érkezett a bőség, a
boldog jövő, a gazdag gyermekáldás jele. A buddhizmusban az őszibarack
és a Buddha-keze (Indiában őshonos citrusféle) mellett a szent
gyümölcsök egyike. A lányok szívesen tűznek gránátalma szirmokat a hajukba.
A koreaiaknál gránátalma az istenek eledele, az ősök áldozati gyümölcse.
A hinduk számára az isteni áldás
fája, a termékenység és a bőség szimbolikája. A hindu mitológiában Káli
és Durga istennők fogai - miután felfalták a démonokat - vértől
piroslottak, mint a gránátalmafa virágai. Amikor viszont nyugodt
hangulatban volt, az Anyaistennő (Mahadévi) gránátalmafa alatt ülve
osztogatta a jólétet a világ számára.
Görögországban ez az isteni
táplálék egyúttal a halhatatlanság jelképe is, melyet jól példáz
Perszephoné esete. Az alvilág királynéját Hadész elengedte anyjához, de
előbb titkon megetette gránátalmamaggal, hogy ne feledkezzen meg a
holtak birodalmáról, és térjen oda vissza.
A rómaiaknál a "megőrző" Juno
emblémája, az egyetértés kifejezője. Termékenységi jelentésére utal az a
szokás, miszerint házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai
szétszóródjanak.
Minthogy égőpiros színe miatt a
szerelmet jelképezi, vigyáznia kellett annak a lánynak, aki
gránátvirágot kapott. Szerelemre gyújtó hatása mellett Cato legalább oly
nagyra becsülte gyökerének hashajtó hatását. De e becses növény
használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére,
lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre
— amelyről oly nemes férfiak is megemlékeztek, mint Filosztrátusz és
Dioszkoridész.
Kisázsiában és Mezopotámiában a
meghaló és feltámadó növény- és termékenységi istenségek (Tammúz,
Adónisz) jelképe; pusztulásukra a sebként felfakadó héj,
újjászületésükre a sok mag, a férfiúi termékenység szimbóluma utal.
A muszlimok Mohamed gyümölcseként
tisztelik; "Egyetek gránátalmát, mert ez megtisztítja a szervezetet az
irigységtől és a gyűlölettől" mondta a Próféta. Kipréselt levéből még a
haldokló szájába is csöppentettek. A muzulmánok szent könyve, a Korán
háromszor említi a gránátalmát, kétszer, mint Allah ajándékát az emberek
számára, egyszer pedig, mint a Paradicsomban található gyümölcsöt.
Ősidők óta a különböző vallási szertartások szereplője volt a gránátalma. A föníciaiak is bevonták szertartásaikba a színes gránátalmaterméseket.
A Bibilia szerint Salamon papjai
pedig csak akkor léphettek a szentélybe, ha ruhájukon apró gránátalmák
lógtak. Az Ószövetség szerint gránátalma után áhítozott
a pusztában vándorló Izrael népe. A zsidó szóbeli hagyományban a Tudás
Fáján növő, Ádám és Éva számára tiltott gyümölcs. Az Énekek Énekében a gránátalma
magjai a Tórát tanulmányozó gyermekeket reprezentálják. A megújulás, a
termékenység mellett azt az áldást is jelképezte, amely az Istennel
kötött szövetség eredménye.
Egy zsidó történet a gránátalmát a
halállal és a menstruáló vagy tisztátalan nővel, Lilittel vagy egy
prostituálttal társítja. A Talmud elmondása szerint Hiyya ben-Abba rabbi
felesége Harutha (a Tiltott Hajadon, egykoron híres prostituált) képét
öltötte, hogy próbára tegye az ura akaraterejét. Amikor a rabbi meglátta
a gyönyörűen felcicomázott boszorkányt, nagyon izgatottá vált, és "Ki
vagy Te?" szavakkal szólította meg. "Harutha vagyok, és ha kívánsz, egy
gránátalmáért megkaphatsz. Hozd ide nekem azt, melyik ott a legmagasabb
ágon található!" - válaszolta a hölgy. Hiyya rabbi sietve felmászott a
fára a gránátalmáért, de amikor visszatért, Harutha helyén a feleségét
találta, aki azzal nyugtatgatta, hogy csak próbára kívánta tenni őt. A
rabbi azonban igen erős bűntudatot érzett, és a következőt mondta:
"Gonoszságot követhettem volna el." És vezeklésként halálra koplalta
magát.
A keresztények számára a
gránátalmát ajándékként Jézus Krisztus hozta az égből. A kereszténység
az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentését kapcsolta a
gránátalmához. A koptok, az egyiptomi keresztények művészetében a
gránátalmafa a feltámadás szimbóluma.
A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták.
A keresztényeknél termése és
virága a szeretetet szimbolizálta. A korabeli olasz festők Mária-képein
ott szerepel a pomme d'amour, a szeretet almája. Később korona került az
almára, a harc és a harccal járó jutalom jelképeként. Vándorútja tovább
folytatódott, és eljutott a hatalom legfelsőbb fokára. A királyok
kivették Mária kezéből, és büszkén szorongatták századokon át a
„birodalmi almákat". A szeretet szimbólumából hatalmi jelvény lett.
A gránátalma
eredetével kapcsolatos a Hérával rivalizáló szemérmes Side története.
Orion felesége, a beóciai eredetű istennő szépségversenyre hívta ki
Hérát. Merészségéért azonban súlyos büntetésben részesült, ugyanis abban
a tudatban kellett élnie, hogy maga okozta a gyermeke halálát. A lelki
teher következtében Side egy magas szirtről a sziklák közé vetette
magát, és ahol a vére a kövekre fröccsent, ott nőttek ki az első
gránátalmafák. Más elképzelések szerint a gránátalma Dionüszosz véréből sarjadt, és a halált valamint a feledést jelképezi.
A gránátalmának a gyermekek
halálával való társítása számos nép hagyományában visszatér. A buddhista
mitológiában Hariti boszorkány (a démonok anyja) eredetileg Lilithez
hasonlóan gyermekevő volt. Gonoszságából Buddha gyógyította ki, ugyanis
sikerült rávennie arra, hogy evési vágyát ropogós gránátalmákkal
elégítse ki. Később Hariti a kisgyermekek védőszellem-asszonyává vált.
Japánban - ahol Kishimojin
(Kisimodzsin) néven ismert - a meddő asszonyok hozzá fohászkodnak
termékenységért. Az ábrázolásokon egy csecsemőt szoptat, és egy
gránátalmát tart a kezében.
A gránátalmafa minden részének
gyógyító hatást tulajdonítanak. A Tunézia területén élt, Nefzawi sejk
1500 körül a következőket írta a gránátalma hatásáról:
"Ha egy nő hüvelyszűkítésre vágyik, kimagozott János kenyérből és
gránátalmafa-kérgéből készített főzet segíthet rajta. Ülőfürdőt kell
venni ebből a főzetből, amelynek elviselhetetlenül forrónak kell
lennie."
Matthiolus a "Fűszerek könyve"
című művében a gránátalmát, mint a sebek gyógyítóját említi meg. A
tibetiek gyógyszerek komponenseként használják. Kisajtolt leve igen sok C-vitamint tartalmaz, és hatékony a rák, a szívproblémák és a cukorbaj megelőzésében.
Gránátalma „sodródása a történelem tengerében”, szerepe a művészetekben
A gránátalma
Nyugat-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt felkeltette az ember figyelmét.
De először nem virágával, hanem főként gyümölcsével. Talán már a kőkori
nyugat-ázsiai embernek gyümölcse volt. De kerti története is lehet vagy
négyezer éves, mert Egyiptomban már Kr. e. 1500 körül ültették.
Hogy
az ókori kertekben milyen fontos szerepe volt, a biblia is bizonyítja,
amely Palesztina legfontosabb gazdasági növényeit ebben a rendben
sorolja fel: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma,
olajfa, datolya. Homeros a feákok országában leírja Alkinoos kertjét s
abban említi a körtefát, almafát, gránátalmafát, fügefát, olajfát,
szőlőt. Görögországba és Rómába többnyire keletről és Afrikából
szállították a gyümölcsnek használt árut, noha a gránátalmafát gyakran
ültették Hellaszban és Itáliában is. Itáliában az ókorban kapta sok
magjáról malum granatum nevét s a modern nyelvekben ez a Plinius által
is használt neve honosodott meg. (A granum szó magot jelent, a malum
granatum tehát sokmagvú alma.)
A renaissance korában már csak
emlék volt a gránátalma. Az arabok a X. században elhozták Indiából a
citromot és a narancsot s előbb Palesztinában, majd Egyiptomban és
Afrika északi partjain alapítottak narancskerteket, a XI. században
pedig Spanyolországban és Szicília szigetén is. A gránátalmánál sokkal
kellemesebb narancs és citrom, a serbetnél üdítőbb limonádé ettől kezdve
hamarosan kiszorította a gránátalmát. Ugyan még Albertus Magnus és
Petrus de Crescentiis is felsorolják a gyümölcsfák között, de utóbbi már
azt írja, hogy az egyszerűbb emberek délen gránátalmafát, északon
szilvafát, birset, füzet, nyárt, vagy szilt használjanak kerítésnek.
Tehát a XIV. században már inkább csak mint kerítés játszott szerepet a
déli országokban.
Újra fontos szerephez jut azonban a
gránátalma a XV. században. De a gyümölcs ekkor már csak az
ornamentikában nevezetes. A reneszánsz híres gránátalma-motívuma
csírájában az ókorba visszanyúlik. Tudjuk, hogy Salamon (Kr. e. 970–933)
templomának oszlopfejein többféleképen ábrázolták a gránátalmát s
Herodotus szerint Xerxes testőrségének lándzsáin gránátalmadísz
fityegett. Keleten a XIV. században elterjed a selymeken a
gránátalma-motívum s a XV.-ben Itáliában is ez a legkedveltebb dísz az
olasz selymeken. Mátyás király Itáliában készült trónkárpitján a
korabeli pápai aranyrózsát utánzó rózsa-motívumon kívül naturalisztikus
eredetiségében láthatjuk a gránátalma-motívumokat (XI. tábla).
„A XV. század második felében –
olvassuk Az iparművészet könyvében – az olasz selyemszövés terén Velence
jut vezető szerephez; de a szigetváros mellett a selyemszövés többi
olasz főhelyei is számot tesznek. A gránátalmás mustra most is az
uralkodó, de szerény levélkeretéből káprázatos változatossággal
alakított s egymást metsző indadísz keletkezik, amelynek egymásba fonódó
virág- vagy szalagfüzéreinek keretében magának a gránátalma motívumnak
csak kitöltő szerep jut. Ez a kitöltés azonban csak körvonalaiban
emlékeztet még a gránátalmára, amelyeken belül a stilizált gyümölcs
helyébe akantusz-lombok, szimmetrikus virágbokréták, tollas vagy virágos
vázák – régi magyar nevükön olasz korsós virágok – és más effélék
kerülnek”. Minthogy a XV. századnak legkedveltebb virága a szegfű,
többnyire szegfűvel kombinálják a gránátalma motívumot. Így látjuk egy a
bártfai múzeumban őrzött olasz származású miseruhán.
Az arab-mór textildíszítmények
ihletője volt, és az egész XV. századi Európában a szőnyegek és brokátok
szinte kizárólagos díszítőeleme lett.
Városokat is neveztek el róla.
Frigiai eredetű neve sok helység nevében megtalálható; és van, aki
Granada város nevét tőle származtatja. A X. századi arab
városalapítóknak talán hazájukat juttatta eszébe?
A
renaissance azonban más módon is feltámasztotta a gránátalmát. és pedig
virágjáért, amelyet ugyan jól ismertek az ókorban is, de csak
alárendelt szerepet juttattak neki. Plinius azt írja a gránátalma
virágjáról, hogy a neve balaustium, orvosságnak és ruhák festésére
használják, s az ilyen ruhát balaustium-színűnek nevezik. Löw Imánuel
szerint a balaustion vagy balaustium sémi eredetű szó s a gránátalma
elfeledett sémi neve, amely a betsa vagy belasa szóból ered. Belasa
pedig repedést jelent, tehát eredetileg az érett gyümölcs neve volt.
Később azonban ezt elfeledték s Dioskurides és Plinius a balaustion szót
a virág neveként foglalták le.
A gránátalma a reneszánsz kor óta a
magyaroknak is elterjedt és kedvelt motívuma volt, és igen meglehet,
hogy őseink Ázsiából hozták magukkal. Mátyás király udvarának
újjászülető, humanista fényében vörösmárvány gránátalmák ragyogtak. Az
olasz művészetek mellett, e gyümölcs emlékét Galeotto krónikái is
megőrizték a királyi lakomák leírásában.
A
balaustium nem tűnt el a középkorban sem, sőt mint gyógyszer
használatos volt az egész keresztény és arab kultúrterületen. Nyilván
eme szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az
érdeklődés, mikor a gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére. A
renaissance pedig előtérbe tolta a virágot és azzal, hogy a gyümölcsöt
az ismert gránátalma-motívummá alakította, azt is dísszé avatta. A
renaissance embere a balaustium-ot az olasz balaustro alakjában
használta s az egész gránátalmafát gyakran így nevezte. Mikor Alberti
javaslata nyomán elterjedt a növényveder iránt az érdeklődés, a lépcső
és az erkély díszítésére szívesen alkalmazták a vederbe ültetett
gránátalmafát, amely piros virágaival versenytársa lett a szegfűnek és
azt inkább az ablakba szorította. A lépcsőkorlát és az erkélykönyöklő
mai napig őrzi nemzetközi nevében a balustium emlékét, ugyanis – mint
Löw Imánuel kimutatta – a lépcsőkorlát és erkélykönyöklő Itáliában a
díszítésére használt balaustro alapján kapta olasz balaustrata (virágos
gránátalmafával szegélyezett) nevét, ebből lett a francia balaustrade,
amely később világszerte meghonosodott. A vederbe ültetett gránátalma a
XVI. században egész Közép-Európában divatossá lett az olasz példa
nyomán az úri házakban hű társa, a leander kíséretében. Télire pincébe
tették a növényt, nyáron pedig balustrádokat díszítették vele. Lippay
ezt írja róla: „Balaustia, vad pomagránát, avagy teljesvirágú
pomagránát, aki gyümölcsöt nem hoz, de a virágja igen szép miniumszínű
veres: öreg teljes, mint a középszerű rózsa. Fája, levele nem külömb a
gyümölcsöző pómagránátrál. Kirül az olasz fák között. Szaporítása lehet a
bujtatás által, vagy a gyökeréről kinőtt ágacskákról, amint gyakran
megmondottam. Öreg faedényekbe kell tenni, hogy télbe a pincébe
vihessék.” Azonban még a XVIII. század végén sem volt Magyarországon
gyakori. Grossinger azt állítja: „a fa nem állja ki a tél szigorát,
ezért az ország díszkertjében nagyon ritkán látható.”
A századok folyamán sok híres
növény neve merült feledésbe, és a növényvilág új ritkaságai tűntek fel,
belopva magukat az emberek szívébe. A gránátalma híre, szépsége azonban
semmit sem halványodott.
Források:
EGÉSZSÉGTUDATOSAN -
A szívinfarktus ellen!
Főzés,Sütés,Eltevés.
szilasi ilona üzente 4 éve
Bejgli.( Ezt a receptet Erikától kaptam) 1,5 deci tejben 3 kis kanál cukrot teszünk,és ezt meglangyítjuk (Ne ...