Semmi gond, csak feltűnt hogy valamit elszúrtam múltkor, mert hirtelen sok zenés videó jött a klubba ,semmi bajom a zenével , igaz az is gyógyít ! de a nagybetűk bizony e netikett szó az angol "netiquette" (network etiquette) magyarosított formája, és a hálózati kommunikáció általános illemszabályait foglalja össze. Konkrét útmutatásai a következő területekre terjednek ki: e-mail, Usenet, levelezési listák, internetes vitafórumok, IRC stb.

Példák a Netikett irányelveire:

Ne írj csupa nagybetűvel, mert az kiabálásnak számít, használj kis- és nagybetűket is!
Egy sor ne legyen 70 karakternél szélesebb!
­Légy tömör anélkül, hogy túlságosan lényegre törő lennél!
Amikor egy levélre válaszolsz, csak annyit idézz az eredeti anyagból, hogy érthető legyen a válaszod és ne többet!zt jelentik .

Válasz

Teljesen tisztában vagyok az érlelés gyorsítóval,az nem káros csak ronda, a hozzászólást nem én írtam,másoltam a cikk végéről,a kommentekböl.

Válasz

Üdv,a totál gyomirtó és az érlelés gyorsító között, egy kis eltérés van. Mégpedig ÓRIÁSI!! Tisztelettel, András.

Előzmény

Válasz

Köszi a hasznos szemezgetéseket. Margó

Válasz

Mindent vissza a régi időkhöz
Mindenki süssön zsírban!
Susanszky Ivan|2014. 01. 30., 2:28|Utolsó módosítás:2014. 01. 30., 12:30|
Címkék:mangalica, liba, zsír, kacsa



Zsírral sütve minden sokkal finomabb – nem véletlen, hogy a megkérdezett séfek mindegyike elsősorban ezzel készíti a fogásokat. De kacsa, liba, mangalica, vagy sima bolti disznózsír? És miért pont az?





Ha a hetvenes-nyolcvanas évek rosszul megtervezett dietétikai kutatásai és az ezek nyomán föllángoló tömeghisztéria nem próbálja meg teljesen kiiktatni a telített zsírokat az étrendből, ma egészen biztosan kevesebbet keresnének a finomított étolajat gyártó cégek, és többet a zsírszalonnások.

A hetvenes-nyolcvanas években a zsír volt az, ami az ezredfordulóra a szénhidrát lett: minden kövérség kizárólagos okozója, minden szív- és érrendszeri megbetegedés felelőse (a szénhidrátnál persze kellett új betegség, úgyhogy a kettes típusú cukorbetegséget találták meg a mindig rettegni akarók). A hiszti következtében egész generációkat sikerült majdnem leszoktatni a zsírral sütésről, vagy az alacsony hőmérsékleten zsírban abálásról (szép magyar kifejezéssel a konfitálásról). Pedig akinek volt szerencséje kettővel, hárommal ezelőtti generáció főztjéhez (lásd még: nagymama), az pontosan tudja, hogy zsírban kisütve minden sokkal, de sokkal finomabb, mintha minden ízétől megszabadított finomított étolajban (a finomított olajokról, hátrányaikról szóló cikkünket itt találja) sütnénk – ráadásul vannak olyan sütemények, amiket lehetetlen elkészíteni egy tisztességes adag állati zsiradék nélkül.

Például ezt a szuper meggyes pitét, a zserbót vagy a zsíros sütemények legnagyobbikát, a hájas tésztát. (Hideg változat, alaprecept). Hogy egy klasszikust idézzünk, a zsír összeköt, és ezt a tételt a megkérdezett séfek is egytől egyig alátámasztották – ők ugyanis kivétel nélkül napi rendszerességgel sütnek zsírral.



S.E.X.!
Forrás: MTI/Ujvári Sándor
Ráadásul: töpörtyű!

Ha a zsírnak semmi más előnye nem lenne az olajjal szemben, mint az, hogy otthon készítve minden esetben töpörtyű lesz a mellékterméke, már akkor is bőven megérné azzal tölteni két-három órát, hogy a lakás minden zugába zsírpárát juttassunk, és két napig ne jöjjön ki a hajunkból a zsírszag.

Akár sertést, akár libát vagy kacsát választunk, a végeredmény minden esetben kiadós mennyiségű, friss, ropogós töpörtyű lesz, amilyet csak nagyon kevés hentesnél lehet kapni. És hát ez nem egy olyan művelet, ami mellé külön technológia cikket fogunk tenni: megvesszük a zsírszalonnát vagy a bőrös hájat, fölaprítjuk (minél kisebbre, annál több lesz a zsír, kevesebb a töpörtyű, 2-3 centis kockák képviselik a félutat), beletesszük egy nagy fazékba, és kilónként fél deci víz hozzáadásával, a legkisebb lángon, fedő nélkül és folyamatos, óvatos kavargatás mellett kiolvasztjuk. Amikor a töpörtyű aranybarna, és a lábos falának nyomva nem sistereg, szűrővel kiszedjük. A sertéstöpörtyűt érdemes lehet krumplinyomóval óvatosan kinyomkodni, hogy még ropogósabb legyen, libánál és kacsánál erre semmi szükség. A zsírt hagyjuk lehűlni, leülepedni, majd üvegbe, vagy, ha igazán az öregsuli a szívünk csücske: bödönbe töltjük. Hűvös helyen gond nélkül eláll hónapokig. A bödön, felfelé szűkülő formájával azért is hasznos, mert a zsír minél kisebb felületen érintkezve a levegővel, lassabban avasodik.

(Aki ezt a műveletet tudja szabad téren végezni, végezze ott. Tényleg.)

Disznó, liba vagy kacsa

Noha szerettünk volna ebben a kérdésben is egy rendes vallásháború közeli állapotot előidézni, a megkérdezett séfek nem voltak vevők erre. A szóról szóra megegyező álláspont az volt, hogy az igazi gasztronómiai demarkációs vonal a zsír és az olaj között húzódik, a zsírok között már egyáltalán nem olyan nagy a különbség, mint bármelyik zsír és az olaj között.

Vannak persze személyes preferenciák, Mogyorósi Gábor, a Laci konyha séfje például a disznózsírra esküszik - akkor is azt használt, amikor a legutóbb ott jártunk -, ezen belül is a minél semlegesebb ízű megoldásokra – még azt sem tartja blaszfémiának, ha bolti zsírt használunk – csak arra kell odafigyelni, mondja, hogy mindenképpen hagyományos, tehát olvasztással kinyert zsiradékot vegyünk.


Mi? A zsírt nem csak olvasztani lehet?
A Magyar Élelmiszerkönyv így határozza meg az étkezési sertészsír készítési technológiáját: 
Az alapanyagokat folyamatos zsírolvasztó berendezésen nedves eljárással vagy duplikátorban száraz eljárással olvasztják, avasodásgátló hozzáadásával vagy anélkül, esetenként tej vagy tejsavó felhasználásával.
Takács Lajos a libazsírra teszi le a voksát, Litauszki Zsolt, a Baltazár konyhafőnöke pedig a kacsát használja előszeretettel.


Nom.
Forrás: Táfelspicc
„Érdekes, hogy a kacsahúst jobban szeretem a libánál, ha viszont zsírról van szó, akkor inkább a liba mellett állok” – mondja Jahni László a balatonszemesi Kistücsökből. Emellett a mangalica zsírt szereti nagyon, hozzátéve, hogy ott nagyon nem mindegy, mivel etették az állatot. „Nagyon kijön a zsír ízében, hogy rendes takarmányon tartották-e a sertést, vagy valami silány étellel etették.” – mondja.

De ami a lényeg, hogy mindannyian kiemelték a zsír egy másik remek tulajdonságát: nem csak lehet, de érdemes már használt zsírban sütni. Jahni, ha teheti, olyan zsírt használ, amiben először már abáltak valami húst. „Ez alacsony hőfokon történik, tehát a zsír nem használódik el, utána ugyanúgy lehet benne sütni. És nem csak lehet, érdemes is: az ilyen, előzőleg abálásra használt zsír hihetetlenül szép ízeket ad”. A többszöri felhasználás híve Litauszki is, aki szeret rillettet készíteni abból a zsírból, amiben egyszer sütött vagy abált, és még használható.

Az olajnak is vannak előnyei

Sajnos vannak olyan dolgok, amikre a zsír nem olyan alkalmas, mint az olaj – mivel alacsonyabb az olvadás és a forráspontja, a magas hőfokot igénylő, hosszan tartó műveletekhez nem a legjobb a tiszta zsír (főleg nem a kacsa vagy a liba). Húst rántani például úgy érdemes – mondja Takács – hogy a zsírt jó minőségű repceolajjal összekeverjük 2:1 arányban (azért fontos a jó minőség, mert az átlagos repceolajnak jellegzetes íze van, amit nem biztos, hogy szeretnénk a panírban érezni).

„Így lesz íze is, és rendesen lehet benne sütni is”.



Hogy jól induljon az év… Wellness kuponok akár 29.900 Ft/2fő/2éj
AZ ORIGO LEGFRISSEBB HÍREI A CÍMLAPON: KATTINTSON IDE!



HOZZÁSZÓLÁSOK (140)
(3000/3000)
Hozzászólás Az Origo komment szolgáltatás felhasználási feltételei 2014. január 1-jén megváltoznak. Ha Ön ez után is használja az Origo komment szolgáltatást, ezzel elfogadja az új felhasználási feltételeket.
Qkac 2014-01-31 07:37:39
A helyzet a következő: a napraforgót aratás előtt totális gyomírtóval kezelik, általában ez helikopteres permetezés. Így hamar leszárad, rá két hétre aratják. Ha valakinek nem jut el a tudatáig, hogy a disznót nem permetezik, főleg nem a házit, annak azt ajánlom, hogy nyugodtan zabálja csak továbbra is a napraforgó étolajat, lehetőleg kétpofára. Főleg azt a fajtát amit még adalékanyagokkal szennyeznek. Tavaly vagy tavaly előtt volt a kőolajos téma? Én mindent abban a zsírban sütök amit disznót felhízlaltam. Abban tuti, hogy nincs se gyomírtó, se kőolaj. Ezen lehet elgondolkodni egy kicsit :-) Az oliva olajban sem vagyok biztos, mert a multi cégek mindenre képesek a nagyobb profitért....

Válasz

másik négytudású Doktor levele
← A zsírégetők legnagyobb téveszméje
Salaktalanítás, maximális hatékonysággal – a legjobb fiatalító →
Mi a legegészségesebb fogyókúra?
Szerző: Dr. Hummel Zoltán - 2014. január 17. péntek
Az időben korlátozott étkezés (angolul: intermittent fasting) a legelviselhetőbb és leghatékonyabb zsírégetés, de miért?

Régóta ismeretesek azok az állatkísérletek, melyekben összehasonlították az állatok súlyait és életkilátásait. Az állatok egyik csoportját bőséges táplálékkal látták el, egész nap előttük volt a táplálék, a másik csoport állatot éheztették, csak a minimálisan szükséges napi táplálékkal látták el.

Az eredmény az volt. hogy az éheztetett állatcsoport sokkal kisebb súlyú volt, de hosszabb életű, míg a bőségben élők súlyosabbak, de emellett betegesebbek és rövidebb idejűek voltak, mint az éheztetettek.

Ezeket a kísérleteket különbözőképpen módosítgatták az elmúlt időszakban. Megtalálták az állatkísérletekben az éhezés egy enyhébb, de még hatékony módját.

Mivel az állandó éhezés, az állandó megszorítás idegileg nagyon kimerítőnek bizonyult, kitalálták, hogy megengedik a bőséges táplálkozást, de csak rövid ideig. Az egyik állatcsoportnak változatlanul egész nap rendelkezésére állt a táplálék, míg a másiknak csak 8 óra hosszan volt tápláléka, a nap további 16 órájában csak vízhez jutottak. Az eredmény nagyon hasonló volt, mint az állandó éheztetésnél. Az időben korlátozott étkezést (legyen: IKÉ) folytatók soványabbak voltak, egészségesebbek és hosszabb életűek, mint a korlátozás nélkül táplálkozók.

Volt egy másik fajta sikeres étkezési korlátozási kísérlet is. Itt minden másnap volt csak étkezési korlát, de akkor nagyon szigorú. Itt is kisebb súlyúak és hosszabb életűek voltak a korlátozottak.

A kísérletek eredményeit sokféleképpen magyarázzák elméletileg, szeretném jómagam is elmondani a véleményemet, arról, hogy miért tartom az IKÉ-t sejtbiológiailag helyes megoldásnak.

Már többször leírtam, hogy a sejtjeinkben kétféle vízszerkezet lehetséges. Az egyik géles, kocsonyás jelleget ad, a másik meg a „folyós”, inkább húsleves, mint kocsonya állagú. Mérési módszerekkel is meg lehet különböztetni őket. Az egyik a mágneses rezonancia (MR) módszere, amely a vízben lévő hidrogén atommagjainak rezgésében történő lecsengés mértékét méri, és világosan elkülöníthető kétféle vízszerkezet az élő sejtekben. Az egészséges sejt, mikor nyugalomban van, akkor a kötöttebb, a kocsonyásabb, vízszerkezet található benne és feszesebb, nehezen átjárható sejthártya (membrán) veszi körül. Ha ingerületbe kerül, gyulladásos vagy, ha inzulin kapcsolódik rá és cukrot vesz fel, akkor a kocsonyás szerkezet ideiglenesen folyósabbá, húslevesszerűvé alakul és a sejtmembrán is folyósabb lesz.

Az MR diagnosztika már bevett vizsgálat az orvostudományban. Ezzel a módszerrel megtalálhatók a gyulladásos gócok a testünk legmélyebb „zugában” is. Ha nem lenne a kétféle vízszerkezet, akkor nem tudnánk használni az MR méréseket.

Elektromos potenciál szempontjából is ketté lehet választani a testünkben előforduló vízszerkezeteket. Ha valamely testnedvünkben, vér, vizelet, nyál, elektródákkal megmérjük a pH-értéket és a redoxpotenciált, akkor e két értékből kiszámíthatunk egyetlen értéket, amely nem a nedvben lévő protonok számát mutatja, sem a redukáló és oxidáló anyagok arányáról ad számot, hanem arról, hogy a nedvben lévő víz milyen szerkezetben van. A pH-értékből és a redoxpotenciál millivoltban kapott értékéből kiszámított egyetlen értéket rH-értéknek nevezik. Ha az rH-érték 28-nál nagyobb, akkor elektronhiányos a vízszerkezet, ha 28-nál kisebb az rH-érték, akkor a vizsgált testnedvben található vízszerkezet elektronleadó (antioxidáns maga a vízszerkezet, de nem a benne oldott anyagok miatt!!!) Louis-Claude Vincent elektróda mérései alapján felállított egy diagramot, melynek segítségével diagnosztizálhatók különböző betegségek, így a rák is. A rákos betegek vérének például az rH-értéke 30 felett található, vagyis erősen elektronhiányos vízszerkezetet mutat. Az orvostudományban természetesen nem lehet egyetlen mérési eredményből végleges következtetéseket levonni, mert a betegségekben nagyon sok tényező működik közre, ezért is kell sokféle vizsgálatot végrehajtani a diagnózis pontos felállításánál. De, az elég furcsa, hogy a Vincent- féle-diagramot nem használják a diagnosztikában, pedig nagyon olcsó is lenne.

Sejtjeink vízszerkezete és membránszerkezete egészséges, nyugalmi állapotában nehezen átjárható, stabil szerkezetet mutat. Ha ingerületben van, táplálkozik, vagy szaporodik, akkor viszont lazább, fluidabb lesz és ekkor instabilabb is. A rákos sejtek kimondottan ilyenek, állandóan táplálkoznak, osztódnak, és instabilak. De fordítsuk figyelmünket most a táplálkozásra.

Az időben korlátozott étkezés (IKÉ) ideje napi egyszer 8 órás ciklus és az étkezési ciklust követi egy 16 órás éhezési időszak. Ha reggel 8 órakor étkezünk először, akkor délután 4 óráig bármikor étkezhetünk, bármit, de utána 16 óra hosszan, vagyis másnap reggel 8 óráig semmit! De ez a SEMMI nagyon komolyan veendő. Se cukrot tartalmazó italt. De semmilyen alkoholos italt sem, mert az alkohol is zsírrá alakulhat bennünk. Magyarul: csak VÍZET (mindegy, hogy szűrt víz vagy ásványvíz, buborékos vagy „mentes” víz), csak TISZTA VÍZET ihatunk az éhezés időszakában. Ha délelőtt 10 órakor eszünk először, akkor az étkezés idejét este 6-kor kell befejezni. De ekkor 10 előtt csak vizet igyunk! A déli 12 és este 8 közti étkezési szakasz nem igazán ajánlott, ha időben akarunk lefeküdni!

A nap kétharmad részében pihentetjük a sejtjeinket. Ez idő alatt a sejtjeink visszanyerik az egységes, stabil víz- és membránszerkezetüket, ekkor nehezen megtámadhatók, nem ingerli őket az inzulin, mert éhezés alatt nincs inzulin-szintemelkedés a vérben, sejtjeink ekkor nem indítanak gyulladásos gócokat, jól megkötik a vizet, vagyis fiatalok és egészségesek maradnak. Ez a hosszabb élet titka!

Ha egész nap étkezünk, vagy akár csak nassolunk, ezzel állandó instabil állapotban tartjuk a sejtjeinket, mivel állandóan bombázza az inzulin. A sejtek teljes regenerációjára úgy látszik, több idő kell, mint amennyit az alvási időszak nyújt. Ha egész nap „izgalomban” vannak a sejtjeink amellett, hogy elhízunk, magas vérnyomásunk lesz. Azért lesz magas a koleszterin-szintünk, mert a koleszterin a felelős a sejtek összetapasztására, és több kell belőlük ebben az állapotban. Könnyebben kialakulnak gyulladásos állapotok. Ez az állapot ideális a rákos burjánzásnak, a sejtek rákos elfajulásának. A képlékenyebb sejtmembrán miatt ebben az állapotban fertőzéseket is könnyebben kaphatunk. Vagyis betegebbek vagyunk, kisebb az esélyünk az egészséges hosszú életre!

Kategória: Blog | A közvetlen link.
← A zsírégetők legnagyobb téveszméje
Salaktalanítás, maximális hatékonysággal – a legjobb fiatalító →

Válasz

Kedves Répásy János!

Tudja hány évet vesz el az életéből a megfázás és az influenza?

Durva!

Ne akarja megtudni!!!!

Megdöbbentő eredménnyel zárult egy 2013 júliusában végzett felmérés.

A tizenöt ország, köztük Magyarország bevonásával készült közvélemény kutatásban, 16.000 embert kérdeztek meg a megfázással és az influenzával kapcsolatos tapasztalataikról és szokásaikról.

Kiderült, évente átlagosan háromszor küzdünk megfázásos-influenzás betegséggel, így életünk során közel 3 és fél évet töltünk köhögéstől, orrdugulástól, fejfájástól és egyéb náthás tünetektől szenvedve.

Számoljunk csak egy kicsit!

42 hónap, azaz 182 hét, tehát 1277 nap elvesztegetett idő, amit a családunkkal, barátainkkal, szórakozással tölthettünk volna.

Nem kell hogy mindez az Ön életében is így legyen!

Csökkentse a vírusinvázió kockázatát Dr. Kacsó Kornélia egyszerű, de valóban nagyszerű tippjeinek alkalmazásával.

A betolakodók elleni harc kimenetelét nem az aszpirin fogja eldönteni, hanem szervezetünk rendkívül hatásosnak megalkotott védekező rendszere, amelyet mi magunk is támogathatunk.

Például papír zsebkendővel, fültisztító pálcikával és egy kis mentolos krémmel!

Bizony!

5 lépcsős védelmi rendszerünk első lépéseként, íme egy sikamlós tipp!

Csináljon víruscsúszdát az orrából!

A megfázást, influenzát okozó vírusok hemzsegő csapata cseppfertőzés vagy közvetlen testkapcsolat révén terjed és testünk kapuin, orrunkon és szájunkon át jut be szervezetünkbe.

Az orr felépítése és elhelyezkedése azonban pont olyan, hogy jó esetben remekül el tud bánni a betolakodókkal. Még mielőtt bármilyen tünetet észrevennénk, az orrnyálkahártya csillószőrei a vírusok csaknem felét a garatba, majd a gyomorba repítik, ahol a gyomorsav gyorsan végez velük.

A többi vírus viszont az orrnyálkahártyát szegélyező sejteken megtapad... ha tud!!

Itt jövünk mi a képbe!

Amikor az orrnyálkahártya száraz, akkor az apró repedésekbe könnyen befészkelik magukat a vírusok, ha azonban síkos , akkor védőpajzsot képezünk az orrnyálkahártyán.

Az alattomos betolakodók hiába próbálnak kapaszkodni, kicsusszannak az orrból, és máris miénk a győzelem!

Ezért annyira fontos az első védelmi vonal, vagyis az orrnyálkahártya tisztítása és védelme.

Nem elég azonban egy alapos orrfújás!

A csillószőrökön megtapadt, belélegzett koszt egy fültisztító pálcikával alaposan tisztítsa ki, akár naponta többször is, majd az orrát belülről, mentolos orrkrémmel kenegesse be, így máris kész az Ön saját víruscsúszdája.

Első védelmi vonal kipipálva!

De ne feledje!

A vírusok rafinált kis fickók, ha az első kaput nem sikerült bevenniük, máshol próbálkoznak. Háhá...mi is felkészültek vagyunk!

Következő levelükből megtudhatja, 2. lépésben mit tehet az influenza kivédése érdekében!

Figyelje e-mail fiókját, mert hamarosan megismerheti Dr. Kacsó Kornélia következő TITKOS MÓDSZERÉT!

Ha bármilyen kérdése adódik szolgáltatásainkkal kapcsolatban, bátran hívjon minekt. Örömmel segítünk Önnek ezen a számon: +36 20 279 14 76, vagy írjon emailt a medbiotechdiagnosztika@gmail.com-ra!

Válasz