Sok szó esik manapság a klímaváltozás gazdasági következményeiről, arról viszont kevesebb, hogyan hat mindez az egészségünkre. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés szerint drasztikusan. Olyan fenyegetésekkel kell szembe néznünk, amikkel eddig nem számoltunk. Magyarország Európa egyik legveszélyeztetettebb országa.

Mik a klímaváltozás egészségügyi következményei Európában? – ezzel a címmel jelentetett meg tanulmányt az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testülete, az EASAC – számolt be részletesen a 24.hu.

A jelentés apropóját az a már sokat ismételt tény adja, hogy amennyiben az üvegházgáz-kibocsátás a jövőben a jelenlegi ütemben megy tovább, az évszázad végére az iparosodási előtti állapothoz képest több mint három fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet.

Egyrészt a jövőben gyakoribbá válnak majd a hőhullámok, több allergén anyag kerül majd a levegőbe, másrészt az élelmiszerellátás is bizonytalanabbá válik, hiszen a mezőgazdaság is a súlyosan érintett területek közé tartozik.

A hőmérséklet emelkedése pedig a teljes gazdaságra is hatással van, a leginkább érintett térségek Európában a mediterrán térségeken kívül Bulgária, Románia és Magyarország.

Ami eddig szélsőséges volt, átlagossá válik (Fotó: iStock)

Az egészségügyi kockázatok által leginkább fenyegetett csoportok a gyerekek, az idősek, a terhes nők, a kültéren dolgozók, illetve a beteg emberek. A kockázatokat fokozza a társadalmak elöregedése és az úgynevezett hősziget-jelenség, ami városok lakosságának növekedésével erősödik.

A hőhullámok főként az időseket, a betegeket, a gyerekeket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket és a kórházban fekvő vagy otthon ápolt embereket érintik. Ráadásul a hőség az alvásra is negatív hatással van, egy tíz éven át készülő amerikai felmérésből kiderül, hogy van összefüggés az éjjeli hőmérséklet és az alvászavarok között, főként az idősek körében.

Aggasztónak tűnik ezen kívül az is, hogy amíg az emberiség közel egyharmada már ma is olyan helyen él, ahol növeli a halálozási rátát a napi felszíni hőmérséklet és a relatív nedvesség, addig 2100-ra ez az arány 48 százalékra nőhet, ha nem csökken drasztikus mértékben az üvegházgáz-kibocsátás.

Élelmiszerből sem lesz annyi, mint most (Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

A század végére még ennél is rosszabb lesz a helyzet, akkor már az emberiség háromnegyede ilyen vidéken él majd, amennyiben nem történik drasztikus változás. Nem meglepő tehát, hogy a kutatók szerint a legfontosabb a klíma stabilizálásán túl az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása.

A jelentésben kiemelik, hogy az uniós zöldségszektorban a tavalyi szárazság az elmúlt negyven év legsúlyosabb problémáját okozta, a leginkább érintett országok között pedig Franciaország, Belgium, Hollandia, Németország, Nagy-Britannia és Lengyelország mellett Magyarország is szerepel.

A melegedő klíma miatt a különböző fertőző betegségek terjedését is eredményezi, következtében ugyanis új betegséghordozók jelennek meg Európában, például az ázsiai tigrisszúnyog, ami az agyvelőgyulladás, a nyugat-nílusi láz és a Zika-vírus hordozója is.

A jelentést készítő testület szakértői szerint az uniós intézményeknek kötelessége többet tenni azért, hogy az egészségügyi szempontok is helyet kapjanak a klímavédelmi intézkedések között.

Forrás: https://oroscafe.hu/2019/06/09/egeszsegunk-is-megsinyli-a-klimavaltozast-elelmiszerhiany-aszaly-oroshaza/