Tévhitek a kedvenceinkről
http://abetegsegeklelkiokai.network.hu/blog/a_betegsegek_lelki_okai_klub_hirei/tenyek-es-tevhitek-kutyakrol-macskakrol

nforMed Hírek 9 InforMed

Állatbarátok, figyelem! Az alábbiakban olyan érdekességeket olvashat kedvencéről, amikről valószínűleg még nem hallott, pedig tévedéseinkkel akár bajt is okozhatunk háziállatainknak.

Tény: A kutyapuszi betegséget terjeszthet

A kutya szájában rengeteg baktérium tanyázhat, szalmonella, campylobacter, cryptosporidium. A kutyába vagy romlott élelmiszerrel kerül, vagy úgy, hogy az állat a nyelvét használja toalettpapírnak. A fertőzésnek csúnya hasmenés lehet a vége.

Tény: Az emberről is ragadhat betegség az állatra

Nem túl gyakori, de megtörténhet. A H1N1 sertésinfluenza megbetegített már macskát, kutyát és görényt, és valamennyi állatot a beteg gazdája fertőzte meg.

Tévhit: a macska megfojtja a kisbabát

Ez a régi babona az 1700-as évekből származik. A bölcsőhalálban (SIDS) elhunyt csecsemő haláláért a bölcsőben fekvő macskát okolták. Ma már inkább a plüssjátékokat, egyes betegségeket vagy a hason fekvést teszik felelőssé. A macska azért szereti a bölcsőt, mert meleg, kényelmes és magasan van, kiváló szundikálásra.

Tény: A kutya kiszagolja a diabéteszt

Nem, nem a Lassie című sorozatból van a hír, hanem igaz, a kutyák képesek kiszagolni, ha a diabéteszes gazdájuknak hirtelen leesik a vércukra, és nyüszítéssel, ugatással, nyalakodással riasztják az illetőt. A kiképzésben részesült állatok 90 százalékos pontossággal tudják jelezni a hipoglikémiás állapotot.

Tény: A kutya képes kimutatni a szeretetét

Ha a kutya szemkontaktust létesít a gazdival, az nagy valószínűséggel a szeretet jele, míg ha egy másik állattal vagy idegennel néz farkasszemet, akkor fenyegetni akarja. Persze az is lehet, hogy kutyánk csak a vacsoránkat szeretné elkérni.

Tény: A macska lehet túlságosan ragaszkodó

Viselkedéskutatók szerint a macska is szenvedhet szeparációs szorongásban, ha a kedvenc gazdiját nélkülöznie kell. Előfordulhat, hogy a cica rápisil a ruhánkra, mialatt például a munkahelyünkön vagyunk. Van, hogy föl-alá járkál, nyöszörög, vagy elállja a gazdi útját az ajtónál. Ha egyedül van, nem eszik vagy hány. A nagyon ragaszkodó macskákon segít a viselkedésterápia és a Prozac.

Tény: A kutya 250 szót is képes megtanulni

A legokosabb, legjobban képzett kutya körülbelül egy kétéves gyerek szintjén érti az emberi beszédet, mintegy 250 szót, míg az átlagos kutya „szókincse” 150 szó.
Igen értelmes kutyák a border collie, a pudli, a német juhész, a golden retriever és a dobermann. Szebbek, mint okosak a borzoi, a csau-csau, a bulldog, a basenji, és az afgán agár.

Tény: A fehér macskák gyakran süketek

Igen, a fehér cicák általában vagy egyik vagy mindkét fülükre süketek, különösen, ha a szemük is kék. Ha csak az egyik szemük kék, csak azon az oldalon süketek.

Tévhit: A macskák mindig a talpukra esnek

Kisebb magasságból igen, mert a gerincoszlopuk igen hajlékony. Nagyon magasból viszont előfordul, hogy a fejük ér előbb földet.

Tény: a kutyák tudnak táncolni

Létezik már kutyatánc: a freestyle-nak nevezett versenyen a kutya a felvezetőjével zenére táncol.

Tény: A macska a szájával szagol

A szájpadlásukon van egy kis szaglómirigy. Ha alaposan meg akarnak szagolni valamit, a macskák nagyra tátják a szájukat. Ez a jelenség a Flehmen-reakció, hímeknél gyakran megfigyelhető, amikor tüzelő nőstényt keresnek.

Tévhit: Ha csóválja a farkát, akkor jól érzi magát a kutya

A kutya rendszerint háromféle hangulatban csóválja a farkát, és ezeknek csak az egyike a boldogság. Ha magasan, mereven tartva csóválja, akkor izgalomban van, kész megvédeni a területét. Az alacsonyra leeresztett és igen gyorsan csóvált farok riadt, meghunyászkodó kutyára utal. A boldog kutya természetes, középső tartásban csóválja a farkát, és a nyugodtság látszik a fültartásán és az egész testén is.

Tény: Az újszülött kutya nem csóválja a farkát

Először csak mintegy háromhetes korukban csóválják a farkukat a kiskutyák, de van, amelyik hét hétig is vár ezzel. Az állatorvosok szerint képesek lennének rá, de el vannak foglalva az alvással és az evéssel. Ahogy éberebbek lesznek, a farkcsóválás afféle testbeszédként működik, a békülés jele, vagy enni kérnek így. Ha egyedül van, a kutya szinte sohasem csóválja a farkát.

Tény: A macskáknál nagyon fontos a korai kötődés

Az a macska, amelyik megharapja a gazdája kezét, valószínűleg későn került emberek közé. Ha ez első hét hétben nincs rendszeres kapcsolatban az emberekkel, a macska talán soha nem lesz képes kötődni.

Tévhit: A kutyák fekete-fehérben látnak

A szakemberek szerint nem, a kutyák látják a kéket, a lilát és a szürkének sokkal több árnyalatát, mint mi, emberek. Jobban látnak nálunk félhomályban, és a legapróbb mozdulatot is érzékeli, ezért jó vadászok. A vöröset, narancsot és a sárgát viszont valószínűleg nem látják.

Tévhit: Meleg orr, beteg kutya

A kutya orrának hőmérséklete gyorsan változik, nem igazán jó jelzője a betegségnek. Ha a napon fekszik, akkor is lehet száraz és meleg az orra, nedves pedig attól, ha iszik. A betegséget jobban jelzi a levertség, az étvágytalanság, a hányás, a köhögés vagy a láz.

Tény: A sántítás tüdőbetegséget jelezhet

Gyakran előfordul, hogy a kutyát sántítással viszik az állatorvoshoz, és tüdőrák a diagnózis. A mellkasi rák a láb csontjainak szövetét burjánzásra ösztönzi, ami duzzanatot és fájdalmat okoz a lábakban. Tipikusabb tünet a köhögés, bár a kutyák 25 százalékának semmiféle tünete nincs, csak a röntgen mutatja ki a tüdőrákot. Ha a rák meggyógyult, a lábprobléma (hipertrófiás oszteopátia) is megszűnik.

Tévhit: A kutya sebe begyógyul, ha nyalja

A kutya nyálában nincs semmiféle csodaszer, van ezzel szemben rengeteg baktérium, ami elfertőzheti a sebet. Tegyünk a kutyára, bármilyen kényelmetlen is, gallért a seb teljes gyógyulásáig.

Tévhit: A kutyának csontra van szüksége

Ez a tévhit onnan származik, hogy az őskutyák, a farkasok sok csontot ettek. A mai kutyák a száraztápból jutnak kellő mennyiségű kalciumhoz és más tápanyagokhoz. A csont ugyan kielégítő az ősi rágási ösztönt, de ha vékony és csöves, szilánkokra hasadhat. Biztonságosabb a gumicsont.

Tévhit: A macskának tejet kell adni

Nem veszélytelen ez a régi mítosz, a macska hányhat a tehéntejtől vagy mehet a hasa. A macska anyatejet iszik, amíg el nem választják, és az is lehet, hogy az öreg macska kedveli a tehéntej ízét, a felnőtt macskák szervezetében azonban nincs kellő mennyiség a tejcukrot elbontó enzimből.

Tény: A macska a szemével mutatja ki a szeretetét

A lassú pislogás a macskánál a béke jele, ha emberre veti ezt a csábos pillantást, a szeretetét közli. Az ember ugyanezzel viszonozhatja. Ez a megnyugtató pillantás működik a házi- és a vadmacskánál, sőt, állítólag tigriseknél is.

Tény: A kutya képes szerelembe esni

Vajon két kutya között lehet mély kapcsolat, vagy bárkivel összeállnak a parkból? Elizabeth Marshall Thomas antropológus szerint a kutya is képes a szerelemre, de a fogságban ez kevésbé tud megnyilvánulni.

Tény: A dohányzás elpusztítja a kutyát és a macskát

A másodlagos füst macskáknál limfómát és szájrákot okozhat. A hatás kettős, mert nemcsak a füstöt lélegzi be az állat, hanem le is nyalja a szőréről a káros anyagokat. A hosszú orrú kutyáknál az orrban alakulhatnak ki tumorok, a rövid orrúaknál pedig a tüdőben.

WenMD, kép: sxc.hu



Sándor, K.

2011-08-29 07:01:27

Válasz

Kedvenceink nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy egészségesek és kiegyensúlyozottak maradjunk.
Tomanóczy Andrea 2011. 09. 23. WellnessCafe.hu
Számos kutatás bebizonyította, hogy kitűnően kiegészíti, sőt, olykor helyettesíti is a gyógyszeres kezelést egy-egy szőrös barát, aki határtalan szeretetével és jókedvével visszahozza belénk az életkedvet, amely nagyban segíti a gyógyulási folyamatokat is.

1. Miért jobb egy állat, mint az ember?
Amióta világ a világ, az emberek versengenek egymással, ezért a feltétlen bizalom kialakítása szinte lehetetlen. Az állatok felé sokkal nyitottabbak vagyunk, mint az orvosok irányába, mivel tudjuk, nem akarnak nekünk fájdalmat okozni: nem bökdösnek minket hatalmas injekciós tűkkel, nem vesznek vért, nem végeznek el rajtunk semmiféle fájdalmas vizsgálatot. Ők puszta jelenlétükkel is mosolyt csalnak az arcunkra, valamint simogatásukkor rengeteg boldogsághormon szabadul fel, ezáltal szorongásunk is csökken. A másik, amiért az állatterápia egyre inkább jelen van, az az őszinte érdeklődés és együttérzés, amelyet tanúsítani tudnak. Mint ismeretes, legyen az bármilyen fajta, különleges képességük van ahhoz, hogy megérezzék egy-egy ember lelki állapotát, vagy fizikai másságát. Előttük a betegeknek nem kell szégyenkezniük, illetve megjátszani magukat.

2. Melyik kedvencből lehet terápiás állat?
Általánosságban elmondható, hogy azokat az állatokat képzik ki terápiás célra, amelyek nyugodtak, jól tűrik a simogatást és szeretik az emberek közelségét. Leginkább puha szőrű emlősökkel – azon belül is listavezető a kutya és a macska- dolgoznak, mivel az érintésnek kulcsfontosságú szerepe van a kezelések során. Külföldön intelligenciája és emberszeretete miatt egyre népszerűbb a delfinekkel való munka, amit közös úszással koronázhatnak meg feszültség levezetés és bizalomépítés céljából.
Természetesen nem lehet mindenkiből terápiás segítő, ahhoz szigorú rostán kell átesni, ahol figyelembe veszik többek között az állat életkorát, aktivitását és tűréshatárát. Fontos, hogy érdeklődő legyen, könnyen teremtsen kapcsolatot idegenekkel és viselje jól a durvább érintéseket, például egy kisgyerek esetében.

3. Melyek a legjobb gyógyítók?
- a legtöbb kutyafajta - leginkább az arany retriever
- a macska - idősebb, hosszú szőrű macskák. Se nem félénk, se nem agresszív.
- a ló - kizárólag felügyelettel
-a papagáj, mint bentlakó terápiás állat. A foglalkozás előnyére válhat, ha megtanítjuk beszélni.
-a delfin – elsősorban Amerikában halmozottan sérült gyerekeknek.

4. Hogyan és kiknek segítenek?
Van, akit már egy kisállat puszta jelenléte is megnyugtat. Orvosilag igazolt tény, hogy akik valamilyen házi kedvencet tartanak, azoknak csökken a stressz-, illetve a koleszterinszintjük, tovább élnek és a társas kapcsolataik is fejlettebbek. Kutatások azt is kimutatták, hogy aki egy doromboló macskát simogat, annak 20%-kal alacsonyabb lesz a vérnyomása, ráadásul boldogsághormonjai is hamar az egekbe szöknek.
A koordinációs képességet is fejleszti, sőt, nem egy olyan esetről hallani, mikor a kisgyermek a kutya szőrébe kapaszkodva tanult meg járni. Mozgásszervi és tartásbeli panaszok esetén a lovas terápiát szokták ajánlani, ugyanis a ló járása kiválóan átmozgatja a rajta ülő csípőjét és a hátát, így növelve az izomtónust és fejlesztve az egyensúlyérzéket.
Lelki problémák leküzdésében is nagy szerepet kaphatnak az állatok, mivel a depressziót és az agresszivitást gyakran egy másik ember váltja ki. Egy kutya előtt bárki megnyílhat, anélkül, hogy az ítélkezne. Vigaszt és támogatást nyújt, valamint a beteg újra azt érezheti, szükség van rá a világban, amiért gondoskodnia kell valakiről. Ráadásul kimutatták, hogy azoknál a pszichiátriai eseteknél, ahol kiegészítésként állatterápiás módszert használtak, jobban reagáltak a kezelésekre a páciensek.
Idősek mellé is gyakran javasolnak házi kedvencet, főleg azoknak, akik egyedül élnek. Így újra lesz társaságuk, tudnak kihez szólni, ráadásul lesz mellettük valaki, aki egyenesen rajong értük és színt visz az életükbe. Szanatóriumokba és nyugdíjas otthonokba ezért sűrűn tartanak állatterápiás foglalkozásokat, feldobva ezzel hétköznapjaikat.

5. Mely betegségeknél tudnak segíteni az állatok?
- autizmus
- vakság/süketség
- testi/értelmi fogyatékosság
- epilepszia
- súlyosabb mozgásszervi panaszok
- /átmeneti lelki problémák,
- idegesség Margó/

Válasz