Március 1-jével nemcsak a meteorológiai tavasz köszöntött be, hanem jó néhány fontos változás is életbe lépett Magyarországon. A Pénzcentrum mutatja a részleteket.

Nagy nap a mai a devizahitelesek életében: március 1-jén indul és április 30-án végződik a tájékoztatás az elszámolásról és - jelzáloghitelek esetében - a forintosításról. A tértivevényes postailevélben részletes tájékoztatást kapnak mind a volt, mind a jelenlegi ügyfelek a csökkentett tartozás és törlesztőrészlet mértékéről, valamint az új kamatszabályokról is. A legfontosabb tudnivalókat a Portfolio maicikkében találod.

Március elsejével lejárt a rendes téli kilakoltatási moratórium. Mint ismert, a leghidegebb három téli hónapban (december 1-től február 28-ig) nem lehet senkit sem kilakoltatni, akinek lakbér- és/vagy rezsitartozása van. A Város mindenkié csoport friss tájékoztatása szerint bár a devizahiteles adósokat védi a kilakoltatási moratórium, arról ritkábban esik szó, hogy évente sok száz embert lakoltatnak ki (csak önkormányzati lakásból évente körülbelül 600 kilakoltatás indul) rezsi- és lakbérhátralékok miatt.

Véget ért az egy hónapos próbaüzem, a mai naptól már élesben működnek az új generációs traffipaxok. A tesztüzem alatt a rendőrök még nem büntettek, mostantól azonban automatikusan megindul az eljárás, ha szabálytalanságot lát a traffipax. A 160 új berendezés nem csak sebességet mér, de rögzíti a szabálytalan sávváltást, és azt is, ha valaki vezetés közben telefonál, vagy nem kapcsolja be a biztonsági övet a kocsiban.

Március 1-jével átalakul a szociális támogatási rendszer; a változtatásokkal több segélyezési forma megszűnik, átalakul, új elnevezést kap vagy máshonnan lesz igényelhető, mint eddig. A változtatások után szociális támogatásokat két helyről kérhetnek majd az érintettek: egyrészt a járásoktól, másrészt a helyi önkormányzatoktól; előbbiektől a jövedelemkompenzáló, míg utóbbiaktól a kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők.

A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik.

Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht) , ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra.

Járási támogatás lesz a jövőben a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (46 600 forint), az időskorúak járadéka (22 800 - 37 500 forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, 44 250, 53 100) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta).

Március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnik és egységes elnevezést kap, melynek neve települési támogatás.

Ennek a támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek.

Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel.

Az érintettek a települési támogatási formákról a helyi önkormányzati hivatalokban (Budapesten a kerületeknél), míg a járási támogatásokról az ottani ügyfélszolgálaton érdeklődhetnek.