Minden 100. embert érint a szkizofrénia
Egy ritka és kevéssé ismert betegségről
A szkizofrénia, melynek első tünetei kamaszkorban, illetve fiatal felnőtt korban jelentkeznek, a népesség 1%-ánál fordul elő.
Köztünk élnek, tudunk róluk?
Amikor az ember olyan betegségről olvas, amely a statisztikák
szerint mindösszesen a populáció alig egy százalékát érinti, mint
például a gluténérzékenység, a
HPV-fertőzések
vagy a szkizofrénia, talán könnyelműen legyint, hogy a jelenséggel kár
is foglalkozni, ha a számokból indulunk ki. Pedig ez utóbbi
pszichiátriai kórképpel például éppen azért lenne fontos érdemben
foglalkoznunk, mert minél korábban ismerjük fel a tüneteket, annál
eredményesebben kezelhető.
A szkizofrénia a pszichotikus állapotok közé sorolt agyi
betegségeknek közös neve, melyeknek közös jellemzője, hogy a beteg
gondolatai és érzelmei szétesnek. A pszichotikus állapotok a
realitásérzék elvesztésével, érzékcsalódásokkal, hallucinációkkal, az
érzelmi élet zavaraival, téveszmékkel járó elmegyógyászati betegségek.
Állandó arányok
A
World Health Organization
(WHO, Egészségügyi Világszervezet) szerint világszerte 24 millió ember
szenved szkizofréniában, ám az érintettek több mint fele sajnos nem
részesül megfelelő kezelésben, pedig ahogy a depresszió, a szorongásos
betegségek és a demencia, úgy a szkizofrénia esetén is igazolható az
életminőség jelentős javulása a modern gyógyszeres kezelések alatt.
Nagyon
érdekes tudományos tény, hogy a szkizofrénia előfordulása egyébként
állandó az emberi populációban, a kutatások szerint egészen pontosan
0,8-1%-os. A statisztika oldaláról nézve ez azt jelenti, hogy az
átlagnépességben majdnem minden századik ember szkizofréniában szenved. A
szkizofrénia ezen állandó előfordulási aránya arra utal, hogy a
betegséget nem a környezeti tényezők határozzák meg, hanem sokkal inkább
a genetikai tényezők, illetve a genetika és a környezet kapcsolata. Ezt
igazolják a családon belüli előfordulási arányok is.
Családban marad
Ha a családban valakinél már előfordult a betegség, nem biztos, hogy
a leszármazottak is megbetegszenek, de megnő a veszélyeztetettség.
Érdekes az arányt egypetéjű ikreknél vizsgálni: ha a testvérpár egyik
tagja megbetegszik ugyanis, akkor a másiknak 50%-os esélye van
ugyanerre. Kétpetéjű ikreknél és a testvéreknél ez a szám csökken, míg
az előbbinél 15%, utóbbinál már csak 10% ennek az esélye. Ha a szülőknél
fordul elő szkizofrénia, a gyermekek is veszélyeztetettebbek (8-10%,
illetve ha mindkét szülő beteg, akkor 25-40%).
Még meglepőbb viszont az, hogy a szkizofrénia akkor is kialakulhat,
ha csupán a nevelőszülőknél fordult elő a betegség, akikkel a gyermek
vér szerint nem áll rokoni viszonyban. Ennek valószínűsége 5%.
Mi a teendő?
Ha a betegség gyanúja felmerül, a
diagnózis felállítása
minden esetben pszichiáter feladata. Minél korábban találkozik az
érintett a szakemberrel, annál nagyobb az esélye arra, hogy jelentős
életminőség-javulást tapasztal az úgynevezett kétpilléres kezelés során,
ahol a gyógyszeres terápiát a pszichológiai kezelés is kiegészíti.
Hihetetlenül nagy szerepe van a családnak a beteg terelgetésében,
támogatásában, de az érintett közreműködése is ugyanúgy elengedhetetlen.
Tippek
A gyógyszeres kezelés önmagában "félkarú óriás", mellette pszichoterápiára és család- vagy csoportterápiára is szükség van.
Betegtájékoztató
18 kérdés - 18 válasz a szakértőtől betegeknek és hozzátartozóiknak.
Töltse le!
A megjelenést gyógyszergyártó vállalat támogatta. OGYI hivatkozási szám: 6800-1/2012
Sorstársak között gyógyulni
Csoportterápiás módszerek a szkizofrénia kezelésében
Akinek
van szkizofréniában szenvedő hozzátartozója, tudhatja, hogy ez a
betegség a legtöbbször nagyon magányossá teszi az érintetteket. A
pszichoterápia egyik feladata éppen az, hogy oldja ezt az
elszigetelődést, segítsen megőrizni a beteg kapcsolatait.
Sorsrontó
betegség
A szkizofrénia a beteg egész életét befolyásolja: nemcsak biológiai
működése (például érzékelése, észlelése, ébrenlétének és alvásának napi
ritmusa, fizikai teljesítménye stb.) változik meg, hanem legtöbbször
kihat magatartására, gondolkodására, érzéseire, kapcsolataira,
kommunikációjára, motivációira, munkaképességére, egész egzisztenciájára
is. Ezért az állapotát stabilizáló, a tüneteket enyhítő vagy
megszüntető gyógyszeres terápia mellett feltétlenül szüksége van
pszichés és pszichoszociális gondozásra is. Míg a pszichoterápia
elsősorban az érzékelési zavarok, a téves eszmék felismerésében és az
általuk okozott stressz csökkentésében segít, a pszichoszociális
támogatás hozzájárulhat a beteg kapcsolatainak, a családi életben,
munkában, a mindennapi életben elfoglalt helyzetének a megőrzéséhez,
illetve a beilleszkedéshez. A kórházi ellátás keretében és ambulánsan
tevékenykedő orvosok, terapeuták, gondozók mellett igen nagy segítséget
nyújthat a beteg családja és baráti köre is. Az elfogadó, támogató
légkör hatékonyan egészíti ki a szakszerű kezelést.
A legfontosabb csoport a család
A mikrokörnyezet, a közösségek fontosságát növeli, hogy a modern
gyógyszeres kezelés, az atípusos antipszichotikumok alkalmazása a
töredékére csökkentette az akut betegségszakaszok és az ezek során
szükségessé váló kórházi kezelések időtartamát, így a szkizofrén betegek
kezelése nagyobbrészt otthon, járóbetegként történik. Ezért különösen
fontos, hogy a családtagok a lehető legtöbbet tudjanak a hozzátartozójuk
betegségéről, nemcsak általánosságban, hanem az egyéni állapotának
alakulását is nyomon követve. Csak a betegség megnyilvánulásait,
tüneteit, nehézségeit ismerve tudnak segíteni ezek leküzdésében, a
visszaesések megelőzésében, a beteg életminőségének minél teljesebb
megőrzésében. A legközelebbi hozzátartozók, a beteg gondjait enyhíteni
akaró családtagok és barátok nemcsak közvetlenül a betegnek segíthetnek,
hanem adott esetben a kezelő orvossal, terapeutával való
kapcsolatfelvétel útján közvetve is. A szkizofrén beteg ugyanis
többnyire nem mondja el orvosának a tapasztalt tüneteket (főleg, ha
nincs betegségtudata, mivel valóságosnak érzi a kóros észleléseket is),
ezért sokat segíthet, ha a hozzátartozó beszél a szakemberrel ezekről.
Így ugyanis a korai tünetek jelentkezésekor - a gyógyszerezést
áthangolva - a visszaesés, az állapotromlás elkerülhető vagy enyhíthető.
A
családnak lehet a legnagyobb szerepe abban is, hogy a beteg
visszailleszkedjen a mindennapi életbe. Ha a beteg teljesíthető, az
állapotához igazodó feladatkört, tevékenységi lehetőséget kap a
családban, ha ott továbbra is megvan a megbecsült helye, ahol hasznosnak
érezheti magát és kiélheti kreativitását stb., akkor sikerélményhez
juthat, ami gyógyítja önértékelését. Az egészségeseknek is fontos a
megerősítés, a pozitív visszajelzés, ez különösen fontos a megtépázott
önbizalmú betegek esetében.
A hazai egészségügyben még kevés példa van a családdal való
szakszerű együttműködésre, a túlterhelt pszichiátriai gondozók nem
képesek alkalmazni a szervezett, intézményesen irányított
családterápiát, pedig a külföldi tapasztalatok alapján már gazdag
eszköztár, változatos módszertan áll rendelkezésre. A családtagokkal
közös foglalkozások, otthoni feladatok között szerepelhet például
szoborépítés, pszichodráma, levélírás, imagináció, rajzolás, gyurmázás
stb. is.
Vissza a közösségbe
A szkizofrén betegek szociálterápiájának egyik színtere a
csoportterápia, amely a kórházi kezelés során és ambulánsan is
történhet. Ezek során kerülhet sor az úgynevezett összetett terápiák
(mozgás-, munka-, művészeti terápiák) alkalmazására, amelyek a beteget
segítik a mindennapi életbe való beilleszkedésben.
Az élmény, hogy nincs egyedül, önmagában is jó hatású, oldja a
betegre nehezedő magányt, elszigetelődést, értékvesztést. A csoport
többi tagjának problémáival szembesülve, azokat közösen feldolgozva
többet megtudnak a betegek a saját állapotukról is. Sokat segítenek a
csoportfoglalkozások a kommunikáció gyakorlásában is. A sorstárs csoport
védettségében újra bátrabban mer beszélgetést kezdeményezni, szót
váltani a beteg, nem tart attól, hogy "furcsán néznek rá". Tartozni
valahova, ráadásul olyan körbe, ahol a többieknek is vannak az övéihez
hasonló problémái, szintén jótékony hatású. A támogató közeg lehetőséget
ad esetleges gyermekkori traumák tudatosítására, feldolgozására is -
erre például a pszichodráma alkalmas.
Verbális és nonverbális foglalkozások
A csoportterápia egyik típusa a szociális készségfejlesztő tréning,
ahol a kommunikációs helyzeteket (kapcsolatfelvétel, megszólítás,
beszélgetés, lezárás stb.) gyakorolhatják a betegek. Ezek a
foglalkozások a rehabilitációhoz tartoznak: a témák során olyan
helyzeteket gyakorolnak, amelyek a munkába állást, a hétköznapi
ügyintézést, a közlekedésben előadódó helyzeteket, apróbb társas
konfliktusok kezelését érintik. A cél az, hogy ezt a készséget a
hétköznapi életükbe is átültessék, rutinná tegyék.
Nemcsak a szóbeli kommunikáció, hanem a nonverbális önkifejezés
gyakorlására is léteznek csoportterápiás eljárások, foglalkozások. Ilyen
például a zeneterápia, ahol könnyen megszólaltatható hangszerek állnak
rendelkezésre, ezekkel játszhatnak, improvizálhatnak, helyzetet,
hangulatokat jeleníthetnek meg a csoport tagjai egyenként és rögtönzött
zenekarként együtt zenélve is.
A beteg szavak nélkül kifejezheti magát, oldhatja a feszültségét a
mozgás és a táncterápiák valamelyikén is. Közös ráhangoló, bevezető
meditáció után a csoport tagjai egyenként, saját maguk által választott
zenére táncolva fejezik ki érzéseiket, jelenítik meg hangulatukat,
személyiségüket. A ritmus, a mozgás, a nonverbális önkifejezés örömét
fokozza a csoport többi tagjának támogatása, elismerése, tapsa.
Ismert a csoportos munkaterápia is, amellyel alkalmazkodást,
kapcsolatteremtést, monotónia-tűrést, munkamorált tanulhatnak a betegek,
sikerélményt érhetnek el.
A csoportterápiás foglalkozások készségfejlesztőek,
stressz-csökkentőek, segítenek az önálló életvitelben, és emellett nem
elhanyagolható hozadékuk az sem, hogy mintát adhatnak a szabadidő
eltöltésére, kreatív tevékenységekre. A közösségi élmény felkeltheti azt
az igényt az érintettekben, hogy civil szervezetekbe, önsegítő
csoportokba, kreatív klubokba járhasson, közösségi programokon,
sporteseményeken, kulturális rendezvényeken vehessen részt, új
kapcsolatokat építhessen ki.
Tippek
Nagyon hatékonynak bizonyul szkizofrén betegeknél a művészeti terápia.
Betegtájékoztató
18 kérdés - 18 válasz a szakértőtől betegeknek és hozzátartozóiknak.
Töltse le!
A megjelenést gyógyszergyártó vállalat támogatta. OGYI hivatkozási szám: 6800-1/2012
Kommentáld!