Az eddigi legfiatalabb csecsemőn hajtottak végre a napokban sikeres szívátültetést Magyarországon. A történet nagyon friss, az orvosok óvatosak, nem is igen nyilatkoznak, pedig igazi bravúrról van szó. Ennyire pici szervezet esetében nemcsak maga a beavatkozás az, de szervet találni is nagyon nehéz. Tény, hogy – szerencsére – ilyen korban ritka a haláleset, de az orvosoknak nagyon komoly lelki és kommunikációs akadályokat is le kell küzdeniük, hogy megvalósulhasson az életmentő beavatkozás. Az érintettek szerint a kulcs a bizalom. Képesnek lenni megértetni a leendő donor szüleivel, hogy gyermekük halála így talán kicsit értelmet nyerhet.

A kisfiú, aki új szívet kapott, a legfiatalabb beteg ezzel a beavatkozással Magyarországon. Az átültetést a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben végezték, az 5 kilogrammos baba
állapota azóta stabil. Az intézményben egyelőre ennél többet nem mondanak, egy ideig még hírzárlatot is elrendeltek. A kisfiú, bár kora szerint csúcstartó, nem az első sikere az orvoscsoportnak: 2008-ban, csaknem épp négy éve végezték az első ilyen beavatkozást, akkor egy nyolc hónapos kislány életét sikerült megmenteniük. Amióta a központ megkapta az engedélyt, 16 újabb transzplantáció történt.

Kritikus életkor a gyerekeké

A csecsemő-szívtranszplantáció különösen nehéz a szerv miatt, hiszen rendkívül fontos a megfelelő méret. Az első szívátültetésre 1967-ben, míg az első gyermekszív-transzplantációra 1984-ben került sor, a két időpont között nem sok minden történt, éppen azért, mert a műtéti technikákat „be kellett hogy érjék” az egyéb feltételek. A műtét után kockázatot jelentenek a kilökődési problémák, és komoly nehézséget okoz a megfelelő készítmények adagolása. Ha például egy ilyen apró testnél egy hányásos, hasmenéses megbetegedés miatt csupán 48 órán át szünetel a gyógyszerezés, már kilökődési tünetek jelentkezhetnek. Vagyis a csecsemők, de még a kisgyerekek esetében is a beavatkozást követő időszak rendkívül kritikus, igaz, siker esetén a gyógyulás folyamata viszont sokkal gyorsabb.
De talán ennél is nagyobb nehézséget okoz a keresés. Ugyan hivatalos statisztikák nem választják külön a gyermek- és csecsemődonációkat, a statisztikák szerint az intézmények 12–19 százaléka jelent ilyen eseteket is, ezek között 4–7 százalék esetében van is  szervkivétel, míg 1,5–5 százalékban valósul meg végül a szervátültetés. Magyarországon évente négy-hat gyermek, csecsemő esetében szükséges és történik is szívátültetés, esetükben viszont a szülői beleegyezés mellett a hosszabb megfigyelési idő is nehezíti a szervkivételt: ez függ az életkortól, illetve attól is, hogy az agyhalál elsődleges-e, vagyis az agyhalált közvetlenül az ott történt folyamat okozta-e, vagy az egy más jellegű sérülés, betegség következménye-e. Ugyan a szabályok azért tesznek a kicsiknél különbséget, mert a szakemberek abból indultak ki, hogy a gyermekek szervezete akár „csodákra” is képes épp a gyors regeneráció miatt, a gyakorlat ezt nemigen igazolja. Sokkal inkább emberi, lelki „csodákat” tapasztalnak – mondta dr. Szentirmai Csaba, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika gyermekaneszteziológiájának vezetője, klinikai főorvos.

Elvesztett szervek

„A legfontosabb mindig a bizalom. Abban a 12–72 órában van elég idő ahhoz, hogy kiépítsünk egy olyan kapcsolatot a szülőkkel, hogy ne is nagyon kelljen győzködni őket. Bármilyen közhelyesen is hangzik, ezekben az esetekben nagyon is igaz: egy gyermek amúgy sem felfogható, teljesen értelmetlen halála ebben az esetben értelmet nyerhet. Fontos, hogy még egy potenciális donorjelölt esetében is csakis úgy  kezelhetjük a kicsiket, mint bármelyik beteget, ez az egyetlen humánus út. Még ha pontosan tudjuk is, hogy néhány perc elég ahhoz, hogy a folyamat valóban ne tartogasson csodákat: adott sérülés megbélyegzi a kisgyermek sorsát” – meséli a főorvos, akinek a legnagyobb tragédiát ma is igazán az elvesztett szervek okozzák. Az ő szemében valamennyi
egy-egy újabb elvesztett életet is jelent. „A család szempontjából a bizalmi kapcsolat nagyon működik, nekem összesen két olyan esetem volt az elmúlt 12 évben, amikor a szülők miatt volt gond. Az egyik esetben a feleség börtönben volt, és a férj egyedül nem merte felvállalni a
döntést. A másik esetben sikerült a meggyőzés, pillanatok alatt kiderült: a fellépés, az empátia és a határozottság mindig segít” – mondja a szakember, aki viszont azok miatt az „elvesztett szervek, életek” miatt, amik felhasználatlanul maradnak, igazán elkeseredett. „Érthetetlen, hogy tavaly is volt 10 használható donor, ebből viszont csak kettő »hasznosult«, a többi nyolcat egyszerűen kidobtuk, nem kerültek külföldi klinikákra sem” – teszi még hozzá Szentormai doktor.

Reménykedők

Jelenleg két gyerek szorulna sürgős transzplantációra, Dorina van azonban csak a várólistán, a másik, egy 13 éves fiú állapota miatt ugyanis átmenetileg nem alkalmas a beavatkozásra. A kislánynak október óta nem találnak megfelelő donort, esete ugyanis kicsit bonyolultabb az átlagosnál, mivel szervezete egyfajta ellenanyagot termel. Egyébként is általában minél kisebb egy gyerek, annál hosszabb a várakozás, nehezebb szervet találni.

Magyarországon évente öt-hét gyermekszív-transzplantációra lenne szükség. Szív- vagy májátültetés esetében nem jöhet szóba náluk felnőtt donortól származó szerv, mert túl nagyok. A szervátültetés koordinálásában résztvevők szerint ugyanakkor Magyarország a donációs területen csaknem egy évtizedes lemaradásban van, a gyerekdonorok aránya ma is csak 5-6 százaléka a felnőttekének, szemben mondjuk az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol ez az arány húsz százalék. A szívátültetésre váró gyerekek nagy része hazánkban szívizombeteg. Tehát nem valamilyen más betegség támadja meg a szívet, illetve nem a szív „alkatrészeinek” veleszületett hiánya vagy kóros volta a probléma. Ezeket az eltéréseket a szívben lévő összehúzódásra alkalmas fehérjék helytelen működése okozza. Az Eurotransplanthoz való idei csatlakozásunk óta várhatóan már nem lesznek elveszett szervek, de rövidülhet a várakozási idő is. Ugyan a most műtött kisfiú nem a nemzetközi szervezet segítségével kapta az életmentő donort, a következőkben valamennyi várakozó nagyobb eséllyel számíthat a gyógyulásra.