Ki vagy kik lehetnek jelen, amikor beteget vizsgál a doktor? A kérdésre adható válaszok különbözősége hozzátartozók és orvosok közti konfliktus forrása lehet – erről is szó volt a Napközben szerdai adásában.

Ha orvoshoz megy az ember, gyakran jól esne, ha hozzátartozója is ott lehetne mellette, lelki támogatást adva a vizsgálatkor – különösen igaz ez, ha gyermekről vagy idős személyről van szó.

Egy szegedi nőt igencsak meglepett, amikor édesanyja háztartási balesetét követően a traumatológiai ügyeletes orvos nem engedte be őt a rendelőszobába. Az asszony nem érti, miért nem lehetett jelen a vizsgálatnál, amikor 78 éves édesanyja felrepedt szemével kellett bemenniük az ügyeletre. Az orvos azzal indokolta a tiltást, hogy az idős nő nem Alzheimer-kóros, beszélni tud és a hallása is alkalmas arra, hogy kommunikáljanak vele, ezen kívül a rendelőben más sérültek is vannak.

A páciens lánya szerint ugyanakkor szeretett volna segíteni az édesanyjának az öltözéskor, és azt is szerette volna tudni, hogy hozzátartozója megfelelő kezelést kap-e. Utóbbi aggodalma, mint a későbbiek igazolták, nem volt alaptalan, mert az idős betegtől nem kérdezték, így nem tudták meg, hogy jódérzékeny, ezért bekenték a szerrel. Azon pedig, hogy a rendelőben tartózkodó más betegeket esetleg zavarja a többi páciens hozzátartozójának a jelenléte, rövid időre felállított paravánnal vagy függönnyel lehetne segíteni – tette hozzá.

Egy férfi pedig azt mondta el a Napközben szerdai adásában, hogy súlyos allergiában szenvedő fiát kisgyerek kora óta, nagyjából évente egyszer, rendszeresen, minden alkalommal ő vitte orvosi vizsgálatra. Éppen egy-két héttel fia 18. születésnapját követően, ismét orvoshoz kellett menniük, ekkor azonban az ügyeletes doktor már nem engedte be a vizsgálatra, sőt, az apa elmondása szerint, meglehetősen arrogáns hangnemben kidobta őt.

Szilárd András háziorvos a Kossuth Rádióban azt mondta, a hozzátartozók bizonyos esetekben – például, ha kiskorú vagy nagyothalló a páciens – az orvos segítségére lehetnek, de az rendkívül zavaró, ha kommunikálni képes, nagykorú beteg van bent a rendelőben, de helyette sorra a rokona válaszol a kérdésekre. Akkor, ha az ellátó helyiség olyan, hogy a plusz személy akadályozza az ott folyó munkát, akkor megint csak semmi keresnivalója ott – fogalmazott.

Simon Tamás egészségügyi joggal foglalkozó ügyvéd szerint ezekben a két elmondott esetben a célszerűség és a jogszerűség ütközik. A jogszabály azt mondja ki, hogy a hozzátartozó kiskorú ellátásánál lehet bent a rendelőben, ha elmúlt 18 éves, akkor nem. Mi van azonban, ha az orvos mégis beengedi a kísérőt? Nyilván nem arról van szó, hogy a szülő ártani akar. A lényeg, hogy ha mindketten bemehetnek, akkor nyugodtabb a páciens és az édesapja is – mondta a jogász.

A másik esetben pedig nemcsak célszerű, hanem jogszerű is lett volna, ha beengedik a hozzátartozót, mert azt elsőre senki nem tudhatta, hogy az idős hölgy a jog szerint súlyos állapotban van-e vagy nem. A súlyos állapot a jogszabály szerint azt jelenti, hogy valaki mások ápolására, segítségére szorul, vagy krízishelyzetben van – ekkor pedig ragaszkodhat hozzá, hogy kísérője mellette tartózkodjon az ellátása során. Az azonban már más kérdés, ha valaki az „egész” családját maga mellett akarja tudni, erre a jogszabály sem ad lehetőséget – tette hozzá Simon Tamás.

Kovács József, a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház főigazgató főorvosa szerint az orvosi vizsgálatkor, műtétkor egyáltalán nem szerencsés, ha a hozzátartozó az ellátóhelyiségben tartózkodik. Kivétel, ha idős betegről vagy kiskorúról van szó, illetve a beengedés előre szabályozott formában történik, ahogy például az apás szülések esetében.