Feltöltötte Háner Lászlóné

e. coli baktérium

Ez a cikk a nyári melegben  és őszi nyirkos időben igen aktuális, mert a baktériumok ilyenkor gyorsabban szaporodnak.

Dr. Hummel Zoltán - 2011. június 1. szerdaHogyan védekezzünk a

Mit tudunk erről a baktériumról? Mit szeret, és mit nem szeret? Mivel táplálkozik?

A járvány okozója egy E. coli baktérium. Erről a baktériumról rengeteget tudunk, mert mindennapos társunk, a bélcsatornánkban megtalálható számos képviselője. Ami viszont a járványt okozza, az egy mutáns fajtája az E. coli baktériumoknak. Nem szabad ellenük antibiotikumokat használni. Ha megöljük a mutáns baktériumokat, akkor olyan toxinok szabadulnak fel, amelyek számunkra végzetesek lehetnek. Tehát az első védekezési stratégia, hogy ne a baktérium megölésével gondolkodjunk a védekezésünk eltervezésénél. A legjobb stratégiának tűnik: akadályozzuk meg még időben a szaporodását!

Ne adjunk nekik enni!

Tudjuk, hogy a vékonybélben lévő és felszabaduló glükózzal (szőlőcukorral) táplálkozik. Hogyan kerül a vékonybelünkbe szőlőcukor? Ha cukrot és finomított szénhidrátokat fogyasztunk! A dr.hummel.hu honlapomon már néhány hónapja arról cikkezem, hogy miként lehetne megállítani a rákot, a Candidát, az elhízást. Az általam ajánlott étkezés Dr.Atkins-féle diétához és a paleolit táplálkozáshoz áll legközelebb. Az étrendemben elsőbbséget kapnak a húsok, a zsírok a saláták és párolt zöldségek és a rostban dús táplálékok. Ha a táplálkozásunkat ebbe az irányba tereljük sokkal kevesebb szőlőcukor lesz a vékonybelünkben, így a coli baktériumoknak is elvesszük az ennivalóját.

Biztosítsunk nekik kibírhatatlan (intoleráns) környezetet!

Az E. coli baktériumok ideális szaporodási hőmérséklete a 37 fok. Ezen nem tudunk változtatni, mert ez a mi testhőmérsékletünk. Se lehűteni se felmelegíteni nem ajánlatos magunkat, mert az káros!

A pH 2.4 – 7.0 között a savas környezetet tolerálják a baktériumok, viszont a szaporodásuk akadályozott. A szaporodásukhoz az optimális a pH 7 – 8 közötti tartomány. Kissé lúgos környezetet szeretnek, itt virulnak! A 2.4 alatti és 8.6 fölötti tartományban az enzimeik denaturálódnak és a baktériumok elpusztulnak. Mivel a pusztulásukat nem akarjuk, ezért a túl savas és a túl lúgos kémhatású környezetet sem akarhatjuk a védekezési stratégiánk felállításánál. Marad az enyhén savas környezet, amely még nem öli meg a baktériumokat, de nem is segíti a szaporodásukat.

Hogyan tudnánk enyhén savas környezetet biztosítani a vékonybélben?

Az általam feltalált mikrorostos gél egy élő mikrobiológiai teremtmények által létrehozott élő közeg, melynek az rH2-értéke 21, pH=4,5 mellett, vagyis enyhén savas és enyhén redukáló közeget ad a béltartalomnak. Ez a közeg ideális környezetet ad a vastagbél felszálló ágában székelő „jó” bélflórának, ennek számos előnye van, amelyeket már máshol részleteztünk. De a finom rostokkal és a rostokhoz hozzákötött vizes közeg kis szigeteket alkotnak a béltartalomban. Ezek a szigetek továbbviszik a savas kémhatást. Így a vékonybélben uralkodó lúgos kémhatást ezekben a szigetekben savas kémhatás váltja. Miért lehet ez bizonyos esetekben jó? Mert a hasmenést okozó (általában coli baktériumok) a lúgos környezetben tudnak proliferálódni, a savas gél szigetek pedig akadályt teremthetnek a gyors elszaporodásnak.

Sokáig magam sem értettem, hogy miként lehetséges az, hogy a gél segít a szoruláson és ugyanakkor a hasmenésen is. A gél más- más tulajdonsága okozza az ellentétes hatást. A szoruláson azért segíthet, mert vizet visz a vízhiányos székletbe, a hasmenést pedig azért állíthatja meg, mert a kémhatásával akadályozza a hasmenést okozó baktériumok szaporodását.

Természetesen a fent leírtak mind laborvizsgálatokat elemző elméleti következtetések. Hogy a gyakorlatban eredményesen lehessen használni a fenti fejtegetések eredményeit, ahhoz nagyon sok klinikai vizsgálat kell. Tudnunk kell, hogy milyen koncentrációjú fertőzésnél milyen mennyiségű gél bevétele szükséges. Tudnunk kell, hogy naponta hányszor mekkora gél adag bevitele szükséges X kg-os páciens esetében. Azt is tudnunk kell, hogy milyen táplálkozási szokások mellett lehet hatékony a védekezés.

Itt kell megjegyeznem azt, hogy többen kérdezik tőlem, hogy a bélflórájukat hogyan tudják helyreállítani, (mennyi ideig kell szedni, mennyi gélt?). Ezek a kérdések mind függnek attól, hogy hogyan táplálkozunk. Ezért próbáltam a mindenkinek hasznos táplálkozási tanácsadás felé is fordulni bejegyzéseimben.  A gél nem csodaszer, önmagában nem elég a problémáink helyreállításában. Csak egy mankó!(Ne higgyünk a csodaszerekben!)

A fent leírtak csupa okoskodások, elméleti következtetések, az viszont nem okoskodás, hogy a rostos táplálkozásnak bélflóra védő és regeneráló hatása van. Több száz klinikai vizsgálat igazolta már ezt az állítást. Azt is tudjuk, hogy a hasmenésnek nagyon sok kórképe van, nagyon sok kórokozó sokféle hatásmechanizmussal okozhat hasmenést. Manapság a coli baktériumok háttérbe szorulnak, mint a hasmenések fő kórokozói. Előretörnek a vírusok: a rota- és a calicivírus, a hasmenések csaknem felét már a vírusok okozzák. Alig egy hónapja jómagam is megtapasztaltam a calicivírus közvetlen közelségét.  A gélem fogyasztásának gyors megemelésével sikerült másfél nap alatt magam mögött tudni. Mit kell tudni az ilyen és hasonló gasztroenteritiszes fertőzésekről? Azt, hogy a patogén kórokozók elszaporodásával az emésztőrendszerünkben megbomlik a bélflóra természetes egyensúlya. Minden egyes bélfertőzésnél az első, amit tennünk kell, hogy a bélflóránkat regeneráljuk, helyreállítsuk. A bélflóra megvédésére és regenerálására a legjobb a rostos táplálkozás! /és a tejsavbaktériumos élőflórás tejtermékek. Margó/ De! Ilyenkor a bélcsatornánk gyulladásban van, a növényi rostok irritálhatják a gyulladásos szöveteket. Ekkor jön a képbe a mikrobiológiai eredetű Mikrorostos Gél. Miért? Mert a Mikrorostos Gélben nagyon vékony cellulóz rostok találhatók, amelyek vastag kötött vízburokkal vannak befedve, a kötött víz pedig nem irritálja a gyulladásos bélfalat!

Miért regenerálja a rostos táplálkozás a bélflórát?

Ebben a tevékenységben nem egyformán hasznos minden élelmi rost. A növényi rostok a legfőbb élelmi rostforrásunk. A növényi rostok viszont nem egyformán kötik magukhoz a vizet. A bélflórának a rostok által megkötött víz a legfontosabb szükséglet az életben maradáshoz, a regenerálódáshoz. Ahogy a növények sem fejlődhetnek víz nélkül, ugyanúgy a bélflóra egysejtűi sem. Magában a béltartalomban kell a kellő mennyiségű víz, ezt csak a rostok tudják biztosítani. Ha nem lenne a béltartalomban elég víz, akkor a bélflóra fejlődéséhez a szervezetünktől kellene elvonni vizet. Ez külön munka lenne a bélflórának és veszteség a szervezetünknek. A rostok által kötött vízben állandó vízellátásban és védettségben szaporodhatnak a bélflóra élőlényei. Ezt neveztem el primbiotikus hatásnak, mivel az élet elsődleges (primer) feltétele a víz, a rostok által kötött víz ezt az elsődleges feltételt biztosítja a bélflóra fejlődésének és regenerálódásának, különösen a nagy vízveszteséggel járó hasmenések után. A primbiotikum, dr.Hummel Zoltán felfedezése, benne van mindenegyes géljében. A primbiotikum fontossága kihangsúlyozza azt is, hogy az élelmi rostoknak elsősorban nem a béltartalom tömegnövelése a legfontosabb szerepe, hanem a béltartalomban lévő víz megtartása.

Mivel vízmegkötésben a mikrobiológiai eredetű rostok a legjobbak, ezért a legjobb bélflóra- regenerálók a mikrorostokat tartalmazó gélek.

http://drhummel.hu/2011/06/01/a-hasmenes-megelozeserol-es-utokezeleserol/