Különösen a nők, az idősek, és a gyengébb immunrendszerű, más betegségekkel is küzdő személyek viselik nehezen a mostanság igen gyakran változó időjárási frontokat, de a gyerekek, sőt, az állatok is élénken reagálhatnak a változásokra. Milyen tünetekre kell számítanunk és mit tehetünk a csökkentésük érdekében

Az, hogy ki és milyen időjárási frontra érzékeny, abban a biotípusának és életkorának is nagy szerepe van. Az emberek fele valamilyen tünettel reagál a változó külső körülményekre, ami a kor előre haladtával egyre erőteljesebb lehet. A nők, mivel alkatilag érzékenyebbek és hormonháztartásuk bonyolultsága is jobban befolyásolja a vegetatív idegrendszerüket, gyakran már olyan gyenge időjárás-változásokat is megéreznek, ami a férfiaknál még semmilyen panaszt nem okoz. A klimax idején egyébként jóval több nő front-érzékeny, mint férfi: a változókor elmúltával azonban kiegyenlítődik a nemek aránya.

Statisztikai adatok alapján a magyarok főleg a melegfrontra érzékenyek. Ez az a front, amire a szervezetünk fáradtsággal, ingerlékenységgel, koncentrációzavarral, fejfájással, álmatlansággal reagál, de ami komolyabb gondot okozhat, az az, hogy rosszabbodhat a krónikus betegségben szenvedők állapota, növekedhet a vérzékenység. Ahogy Babai László, prevenciós szakértő mondja, hazánkban jellemzően néhány naponta váltakoznak a frontok, vagyis találkoznak a különböző hőmérsékletű légtömegek, amely az arra érzékenyeket bizony megviseli. "A szervezetre gyakorolt hatások közül a legjelentősebbek a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és a szélerősség. Sokan még a légnyomásváltozást is okolják a tünetekért, de ennek szerepe jóval kisebb, mintha például felmennénk egy húszemeletes ház tetejére. Van még egy olyan tényező, amely hatással van ránk: a légelektromos erőtér. A levegőben lévő pozitív és negatív ionok aránya ugyanis a frontokkal megváltozik: a hidegfront a kis negatív ionok előretörését hozza, míg a melegfront a nagy pozitív ionok felszaporodását eredményezi.

Az első esetben ingerlékenyebbé válunk, míg a másodikban inkább lelassulunk" - magyarázza a szakember.
Van, akit csak a hideg-, van, akit a meleg, van, akit mindkét fronthatás megvisel. Alapvetően azok szenvedik meg inkább a frontok változását, akik eleve betegek, legyengültek, érzékenyebbek a hormonális változásokra, tehát az egyik legveszélyeztetettebb csoport ebből a szempontból a leterhelt, stresszes életet élő nők csoportja. Egyes kisgyerekeknél is megfigyelhető, hogy ilyenkor többet sírnak, rosszul vagy éppen hosszabban alszanak, megváltozik az étvágyuk, és különösen az erősen szeles napokat viselik rosszul.

A frontok sajnos a pánikbetegek állapotán is ronthatnak. Felerősödhet a szorongásuk, ami kihat a lélegzés gyakoriságára, a szívritmusa, a vérnyomásra. Bizonyos megfigyelések szerint a levegő megváltozott ionösszetétele miatt a szerotonin szint is csökken, ez szintén nem jól hat a pánikbetegségre.
"A melegfront általában a megérkezése előtt okoz tüneteket, ellentétben a hidegfronttal. A hidegfrontra érzékenyek - több köztük a nő, mint a férfiak- gyakran panaszkodnak álmosságra, szédülésre, fejfájásra. A fokozódó görcshajlam az oka, hogy ilyen időszakban megnövekedhet a szülések száma, de az epe- vese- és gyomorbetegek is számíthatnak görcsös rohamokra.

A hirtelen betörő hidegfrontoknál idegességet, robbanékonyságot figyelhetnek meg magukon az érzékenyebbek, ugyanakkor a reflexeik romlanak" - teszi hozzá Babai doktor. Jellemzően ilyenkor emelkedik a koraszülések aránya, szaporodnak a gyomor-, vese- és epepanaszok, jellemzően görcsök formájában. Ez a görcshajlam veszélyezteti a szív koszorúereit is. A közvetlen hideghatás rossz hatással lehet a reumatikus fájdalmakra, csökkenhet a vérnyomás, és az epilepsziásoknál is gyakrabban jelentkeznek ilyenkor rohamok.

nepszava.hu