A depresszió kezelhető! - Hogyan?
A
hatékony kezelés a biológiai, pszichológiai és környezeti
háttértényezőket egyaránt célba veszi: Gyógyszeres és pszichoterápiás
kezelésből, a családtagok bevonásából, tájékoztatásából, és a
stresszkezelés elsajátításából, készségfejlesztésből áll.
Akárcsak a
depresszió
okainak esetében, a terápiának is három támadáspontja van: biológiai,
pszichológiai és szociális.
A gyógyszeres kezelés a megváltozott idegrendszeri működést, az ún.
idegi ingerületátvivő anyagok termelésében és szabályozásában
bekövetkezett változást hivatott helyreállítani. A pszichológiai okokat
célozzák meg a különböző pszichoterápiás módszerek. A szociális tényezők
esetében pedig a környezeti tényezők befolyásolása, pl. a család
bevonása a kezelésbe, a szociális támogatás biztosítása a cél, illetve a
károsodott mindennapi funkciók, aktivitás, pl. a munkaképesség
helyreállítása. Fontos ezenkívül a megelőzés, a depresszióval
kapcsolatos felvilágosító munka (pszichoedukáció). A gyógyszeres és
pszichoterápiás kezelési lehetőségeket mutatom be részletesebben, az
egyéb biológiai kezelésekre, pl. alvásmegvonás, fényterápia nem térek
ki.
Antidepresszív kezelés - igazságok és tévhitek
Sok
depressziós beteg azért nem vállalja a kezelést, mert előítéletei,
félelmei vannak az antidepresszív gyógyszerekkel kapcsolatban. Az első
ilyen tévhit, hogy ezeknek a szereknek súlyos mellékhatásaik vannak. A
régebbi (pl. triciklikus) szerekre ez igaz volt, de a modern szereknek
jóval kedvezőbb a melléhatás profilja, és egyéb gyógyszertani
tulajdonságaik is (pl. más gyógyszerekkel, alkohollal való
kölcsönhatás). Az esetek többségében ezek a mellékhatások enyhék (pl.
fejfájás, émelygés, szédülés, feszültség, alvászavar), és egy-két héten
belül elmúlnak. Ezek a szerek a szerotonin, noradrenerg, és dopaminerg
(agyi ingerületátvivő) rendszerre hatnak, és az különbözteti meg őket
egymástól, hogy melyik rendszer a fő támadáspontjuk, illetve melyikre
hatnak kevésbé.
Ennek az a jelentősége a kezelés szempontjából, hogy a fő cél, azaz a
depresszív hangulat javításán túl a többi tünetre - pl. szorongás,
alvás, étvágy- és testsúlyváltozás, szexuális funkciók - különböző módon
hatnak, illetve a leggyakrabban előforduló mellékhatásaik is eltérnek. A
választást tehát az dönti el, hogy a depresszió alaptünetein túl,
milyen egyéb tünetek állnak az előtérben, illetve, hogy a kezelés során
jelentkezne-e mellékhatások, és milyen mértékben.
Segít a megfelelő gyógyszer beállításában, hogy ha valakinél
korábban, vagy ha valamelyik családtagjánál szintén előfordult
depressziós epizód, melyik gyógyszer bizonyult hatékonynak. Számos
hatékony antidepresszívum van forgalomban, legelterjedtebb az ún. SSRI
(szelektív szerotonin-visszavétel-gátló) szerek. Ezek a vegyületek
számos gyógyszergyártótól, sokféle néven kaphatók, és többnyire az
árukban különböznek. Pl. a hazai, esetleg generikus termékek olcsóbbak,
de társadalombiztosítási támogatásuk egyforma, azaz szakorvos által
90%-os támogatással felírhatók. Jó tudni, hogy a szakorvos ajánlása
alapján további hat hónapig a háziorvos is rendelheti ezeket a
készítményeket, szintén 90%-os támogatással!
Másik gyakori félelem és tévhit, amit el kell oszlatunk, hogy az
antidepresszív szerek hozzászokást okoznának vagy személyiségváltozást
hoznának létre. A régi, és ma már nem javallt nyugtatók esetében fordult
elő gyógyszerfüggőség, ez az antidepresszívumokra egyáltalán nem
jellemző, és a modern szorongásoldó szerekre sem. Ami megvonási tünetnek
tűnhet, az valójában a nem megfelelő módon, pl. hirtelen elhagyott
gyógyszer miatt kialakult szabályozási zavar, azaz a szervezetben a
gyógyszerszedés alatt kialakult egyensúly felborulása, vagy a tünetek
visszatérése.
Néhány fontos tudnivaló a kezelés mikéntjéről
Az antidepresszív szerek az esetek kb. 70%-ban hatékonyak, és a
visszaesés is megelőzhető, ehhez azonban fontos megismerni és betartani a
kezelés megfelelő menetét. Fontos tudni, hogy kúraszerűen hatnak, azaz a
kellő hatás fokozatosan, kb. két-három hét alatt alakul ki, és ezt
követően ajánlott legalább fél évig a teljes hatékony dózisban szedni a
gyógyszert a visszaesés megelőzése érdekében. Az egyébként is ritka
mellékhatások még jobban kivédhetők, ha kezdetben fokozatosan emeljük a
dózist a megfelelő szintig. Hasonlóan pl. az antibiotikumok szedéséhez, a
kúra végéig nem szabad abbahagyni, sem a kezelőorvossal való egyeztetés
nélkül lecsökkenteni az adagot akkor sem, ha már jelentősen csökkentek
vagy megszűntek a tünetek. Ismételten visszatérő epizódok esetében
megfontolandó a gyógyszer évekig történő szedése. A modern szerek
kockázat nélkül szedhetők akár egy életen át.
Fontos említést tenni a szorongásoldók használatáról. A szorongásos
tünetek és zavarok igen gyakran társulnak a depresszióhoz. A legtöbb
szorongásos zavar tartós kezelése szintén antidepresszívumokkal
történik, ezért a szorongásoldók javallata igen szűk körű. Amennyiben
szorongásos tünetek is fennállnak, az antidepresszív kezelés kezdetén,
az antidepresszív gyógyszer mellé, annak hatásának kialakulásáig,
maximum néhány hétig szedhetők. Ugyanez vonatkozik az altatószerekre is.
A régi típusú nyugtatók és altatók ma már teljesen ellenjavalltak.
Pszichoterápia, megelőzés, stresszkezelés
A depresszió kezelése és a visszaesés megelőzése akkor a
leghatékonyabb, ha a gyógyszeres kezelést pszichoterápia is kiegészíti,
sőt enyhébb tünetek esetében önmagában is elégséges lehet. Bár a
támogató beszélgetés, a problémák, életvezetési nehézségek megosztása
önmagában is enyhülést hoz, de a pszichoterápia ennél több:
meghatározott módszerrel és keretek (időtartam, kezelések hossza és
gyakorisága) között végzett strukturált üléssorozatból áll.
A depresszió és a szorongás kezelésében a leghatékonyabb az ún.
kognitív-viselkedésterápia, mely azokat a tanult gondolkodási sémákat és
viselkedésformákat hivatott korrigálni, amelyek sokszor észrevétlen
aknamunkát fejtenek ki a depressziós személy életfelfogásában, a
mindennapi helyzetek értékelésében, és az ezekkel való megküzdési
stratégiáiban. A terápia része a korábbi aktivitás, funkciók,
tevékenységek fokozatos visszaállítása, a kapcsolatok helyreállítása,
hatékonyabb kommunikáció, probléma- és konfliktuskezelés. A
stresszkezelés elsajátítása nemcsak a tünetek enyhítésében és a
visszaesések esélyének csökkentésében fontos, de a depressziós,
szorongásos és egyéb lelki zavarok megelőzésében is, hiszen a tartós és
levezetetlen stressz szerepet játszik a testi és lelki betegségek
kialakulásában.
A depresszió megismerése a családtagok számára is fontos, hiszen a
környezet nem megfelelő hozzáállása sokat ronthat, támogató viselkedése
azonban a sokat javíthat a depressziós személyek állapotán.
Névjegy:Dr. Kovács Mónika Erika PhD
Pszichiáter szakorvos, egyetemi adjunktus. 1998 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetében. A
kutatói, oktatói és klinikai munka mellett a
WILLIAMS ÉLETKÉSZSÉGEK -
stresszkezelő, kommunikációs és kapcsolatikészség-fejlesztő program egyik vezető hazai megalapítója, vezetőhelyettese és
trénerek. Számos tudományos publikáció mellett nemrégiben önálló
könyve jelent meg PÁRTALÁLÁS címmel a
Semmelweis Kiadónál.
Szerző: | Forrás: | Megjelent: |
Dr. Kovács Mónika |
HáziPatika.com
|
2010. február 11. |
Kommentáld!