A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben a tüdőgondozó és a krónikus belosztály működését veszélyezteti elsősorban, ha az intézmény nem kap mentességet a nyugdíjrendelkezések alól. Utóbbi még feltölthető, tüdőgyógyász szakorvosból azonban hiány van − mondta lapunknak Bodnár Attila főigazgató. Gyakorlatilag minden orvos érintett a két osztályon, távozásukkal az osztály, illetve a szakrendelés működésképtelenné válna, más helyeken azonban nem ilyen tragikus helyzet. Bodnár szerint az intézményben orvoshiány ugyan nincs, a minimumfeltételeknek azonban − az országos helyzethez hasonlóan − nem tud minden esetben megfelelni a kórház, ahol összesen 100 főt, ezen belül 20 orvost érint a nyugdíjazás.

Az új szabályozás nem jelentene gondot, ha kellően felkészülhetnének rá az intézmények, és más típusú jogviszonyra térhetnének át a foglalkoztatásban, erre azonban most nem volt idő − fogalmazott Kázmér Tibor, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak főigazgatója. Az intézményben a tüdőgyógyászokon kívül a radiológusok és a mellkassebészek esetleges kiesése is komoly problémát jelentene. A főigazgató szerint intézménye korábban is törekedett a közalkalmazotti státusok mellett a rugalmas alkalmazási formák bővítésére, több szabad foglalkozású, szerződéses orvost foglalkoztatnak. A határozat a Budai Gyermekkórház számos szakemberét is érinti, a János Kórházban összesen 75 főt, közülük 25 orvost (8 osztályvezető főorvost), 23-an nem kérik továbbfoglalkoztatásukat.

Kázmér úgy látja, az új területi ellátási kötelezettség (tek) nem hozott nagy változást a kórház életébe, az ellátandó területek száma inkább csökkent. A Semmelweis tervben megfogalmazott nagytérségi felosztás alapján ezért több területen is további konzultációt kezdeményeztek a tek felosztásáról a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel (GYEMSZI), illetve az ÁNTSZ-szel. Az intézmény változatlanul felkészült az eredeti tekes betegek ellátására is − hangsúlyozta a főigazgató.

A költségvetésben nincs nyoma a kieső nyugdíj kompenzálásához szükséges forrásoknak, miként a korábbi béremelés alapbérbe építésének sem − mondta lapunknak Havas Szófia, az MSZP egészségpolitikusa, aki úgy véli, egyéni mentességet csak politikai szempontok alapján kapnak majd az érintettek. A politikus szerint a nyugdíjszabályok változása különösen veszélyezteti a gyermekgyógyászatot, a traumatológiát és a diagnosztikai területeket − van olyan központi kórház, ahol az említett szakmákban mindössze két nem nyugdíjas korú dolgozik.

2013. február 14., csütörtök 8:04   (NAPI) Orbán kihátrál a nyugdíjdöntésből

A kormány elkezdett kihátrálni saját korábbi határozata mögül, az egész kényszernyugdíjazási ügymenetet lepasszolva Balog Zoltán miniszternek. A jövedelemkompenzációhoz szükséges forrást a munkáltatóknak kell megszerezni a központi költségvetésből. 65 év felett intézményi keretszám alapján dönthetnek majd a továbbfoglalkoztatásról - írta saját információira hivatkozva a Medical Online egészségügyi portál.

A Medical Online szerint a korábbi határozatával ellentétben nem Orbán Viktor miniszterelnök dönt a nyugdíjas korú egészségügyi dolgozók továbbfoglalkoztatásáról, hanem az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán jóváhagyásától függ azoknak az álláshelyeknek a betöltése is, amelyekből az egészségügyi intézményekben nem egészségügyi státuszban - jogászok, mérnökök, műszaki szakemberek, közgazdászok - dolgozók nyugdíjba vonulnak.

Balog Zoltán engedélyezheti a kettős jövedelem tilalmával érintettek - tehát akik a nyugdíj mellett munkájukért fizetségben is részesülnek - kieső bevételének pótlását. Ami ez utóbbi forrását illeti, az ehhez szükséges összeget az érintettek munkáltatójának kell a központi költségvetéstől támogatásként megszereznie.

A jövedelem kiegészítés mikéntjét illetően egyébként többféle változat került a kormány asztalára. Az egyik szerint adómentes juttatásként ugyanannyi pénzhez jutnának az érintettek, mint amennyiről a törvény módosítása miatt le kell mondaniuk. Arról azonban nem tudni, hogy ez a korábban emlegetett senior ösztöndíjat jelenti-e, vagy sem - írja a szakportál.

Egy másik elképzelés a közalkalmazotti illetmény 60 százalékát juttatná az érintettekhez, arra azonban nincs válasz, hogy ez az összeg adózna-e, vagy sem. A harmadik változat a munkáltatóra testálná annak meghatározását, hogy mekkora kiegészítést ad a továbbdolgozóinak, azt viszont a költségvetési törvényben határoznák meg, hogy pontosan mennyi jár egy-egy orvos illetve szakdolgozó után támogatásként a munkáltatónak. Ám az is elképzelhető, hogy egyetlen - adókkal és járulékokkal növelt - összeget igényel a munkaadó, s azt osztja el az érintettek között.

Hátralépett a kormány a korábban kőbe vésett 62 éves korhatártól is, belátva, ám be nem vallva, hogy intézkedése végrehajtása ezernyi konfliktust generál az amúgy is késélen táncoló ágazatban. Ám még itt sem dőlt el minden: az egyik változat szerint 65 éves korig szabadon lehet tovább dolgozni, ilyen esetekben csupán bejelentési kötelezettség terhelné a munkaadókat. Az inkriminált 65 év felett - amely egyébként jelenleg a törvényes nyugdíjkorhatár - egy meglehetősen titokzatos intézményi keretszám figyelembevételével engedélyezhető a továbbfoglalkoztatás.

Esetleg fennmaradhat az eredeti procedúrához kötött változat is, azzal, hogy az intézményi keretszám figyelembevételével engedéllyel tovább dolgozhatnak azok, akikre szükség van. Sajátos módon azonban a nem egészségügyi területen dolgozókra - műszakiakra, jogászokra, közgazdászokra - nem állapítanak meg intézményi keretszámot. Az az eredeti intézkedés azonban megmaradna, hogy a nyugdíjba vonulók állását kizárólag miniszteri engedéllyel töltheti be a munkáltató.

Kapcsolódó cikkek

Ma átírják a költségvetést