A nyomelemek elnevezés abból adódik, hogy szervezetünkben – a vas
kivételével – szinte csak nyomokban fordulnak elő az ezzel jelölt
ásványi anyagok, meglétük azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk
megfelelő működéséhez. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a
biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását; az enzimek 30
százalékának megfelelő működéséhez szükségesek. A cink, a jód, a mangán,
a szelén és a réz mellett a szervezetünk számára legfontosabb nyomelem a
vas.
Egyes nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másképp szívódnak
fel. A magas cinkbevitel például hosszú távon csökkentheti a réz és a
vas felszívódását. Egy nyomelem felszívódásának mértékét és mennyiségi
hasznosulását befolyásolja, hogy az adott elem milyen mértékben van
jelen a szervezetben, vagy hiányzik belőle. Ez különösen igaz a vas
felszívódására, mivel vashiányos állapotban kis mennyiségű bevitel
esetén is meglepő hatékonysággal képes beépülni a szervezetbe.
A vas
Egy
felnőtt nő szervezete kb. 2,5-3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A
vaskészlet 60-70 százaléka aktív formában (pl. enzim, hemoglobin) van
jelen, míg kisebb hányada fehérjékhez kötötten. A vas fő feladata az
oxigén- és szén-dioxid-, illetve az elektronszállítás. A vas
anyagcseréjének szabályozása a vékonybélben történik, a felszívódás
mértékét ugyanakkor mindig a vasraktárak telítettsége határozza meg.
Figyeld a vérképed!
A rendszeres (legalább
évenkénti), rutinszerű vérvétel azért is nagyon fontos, mert nemcsak
akkor van baj, ha kevés a szervezetedben a vas, hanem akkor is, ha túl
sok. Ha vérképeden az alábbi értékeket találod, minden rendben van,
szervezeted számára éppen az egészséges mennyiségű vasat biztosítod:
- Csecsemő: 7–18 umol/l (40–100 mg/dl)
- Gyermek: 8–22 umol/l (8–22 mg/dl)
- Felnőtt férfi: 12–31 umol/l (65–175 mg/dl)
- Felnőtt nő: 9–30 umol/l (50–170 mg/dl)
A vas főbb jellegzetességei:
- A vér oxigénszállításának
alapvető elemeként a hemoglobin és mioglobin része, illetve számos
fehérje-anyagcserében részt vevő enzim fontos alkotója.
- A vas
két fajtáját különböztetjük meg étrendünkben: hem-vas az állati eredetű
élelmiszerekben és nem hem-vas a növényi eredetűekben.
- Az
állati eredetű élelmiszerekben előforduló vas hatékonyabban szívódik fel
a szervezetben, mint a növényi eredetű, de egyidejű fogyasztás esetén a
C-vitamin és az állati eredetű hem-vas nagyban javítja a növényi
eredetű vas felszívódását.
- A teában lévő tanninok (csersavak), a
kalcium, a polifenolok és a fitátok (hüvelyesekben, teljes kiőrlésű
gabonákban) csökkentik a nem hem-vas felszívódását.
Forrásai:
- Elsősorban
húsok, csirkehús, marhahús (általában a vörös húsok több vasat
tartalmaznak, mint a fehér húsok), belsőségek, máj, egyes töltött húsok,
hurkák, hüvelyesek, bimbós kel, spenót, petrezselyem, friss
csipkebogyó, ribiszke, mák, mogyoró, brokkoli tartalmazzák.
- A vassal dúsított gyümölcslevek, tofu, gabonapelyhek is ajánlhatók.
Vashiány
A
vashiányra egyrészt a vérképeden látható kedvezőtlen adatokból
következtethetsz, de legtöbb esetben a hiány tünetei jelzik a
változtatás szükségességét – a táplálkozásban és az életmódban egyaránt.
A
vashiány igen szerteágazó tüneteket produkál, melyek közül csak néhány
elég közismert ahhoz, hogy a laikus beteg is gyanút fogjon. A
legbiztosabb módszer tehát, ha egymással összefüggéstelennek tetsző
tünetek esetén vérvételre mész, hiszen vérképedből azonnal kimutatható
az esetleges probléma.
Tünetek:
- fáradékonyság
- szapora szívverés
- sápadtság
- étvágytalanság
- kedvetlenség
- hidegrázás, általános hidegérzet
- székrekedés
- memóriazavar
- a koncentrációkészség romlása
- ingerlékenység
- migrén
Kommentáld!