A vérplazma pH értéke normális körülmények között 7,365 (a tiszta víz pH-ja 7,0). Ezt a 7,365-es értéket a szervezetünk a puffer rendszerei segítségével minden körülmények közt igyekszik biztosítani.

Ha a pH 7,48 fölé emelkedik, akkor alkalózisról beszélünk, míg 7,365 alatt acidózisról.

Léteznek olyan betegségek, amikor szervezetünk nem képes a plazma 7,365-es pH-t fenntartani, még a puffer rendszerek maximális bevetésével sem, ekkor beszélünk acidózisról (pl. rosszul kezelt cukorbetegségben, súlyos légzési elégtelenségben, stb.).

A természetes életműködéseink során alkalózis (túl lúgosítás) nem fordulhat elő, egy esetet kivéve, ha valaki akarattal vagy rémületében túl mélyeket lélegzik. Ilyenkor a vér széndioxid szintje lecsökken és respirációs alkalózis alakulhat ki, melynek következtében a vérben az ionizált kalcium szintje lecsökken, ami izomgörcsök (tetánia) kialakulásához vezethet.  Ha az ilyen embert nejlonzacskóba visszalélegeztetjük, az ijesztő tünetei (izomgörcsök) pár perc alatt elmúlnak.

Az általunk elfogyasztott ételek lehetnek savasak, lúgosak, vagy semleges pH-júak (pl. tiszta víz). Az anyagcserénk során a bennünk zajló kémiai reakciók mindig savas bomlástermékre futnak ki, de a bennünk lévő és működő puffer rendszerek ennek ellenére biztosítják a 7,365-es pH-t.

Azonban az már nagyon nem mindegy, hogy a bennünk lévő puffer rendszerek a helytelen táplálkozásunk miatt teljes erővel dolgoznak a normális pH fenntartásáért, vagy pedig olyan az étrendünk, ami a puffer rendszereinket nem meríti ki, kapacitásának csak a töredékét veszi igénybe.

Az „Új Biológia” nézeteit valló táplálkozási szakemberek szerint azok, akik savas étrenden élnek, és puffer rendszereiket teljes intenzitással veszik igénybe egy életen keresztül, ezt nem tehetik következmények nélkül.

Az ára: elhízás, magas vérnyomás, gyakoribb rákos megbetegedések, gyakoribb degeneratív elváltozások (ízületek, gerinc),  szürke hályog, szemfenék ideghártya degeneráció, Parkinson-kór és még egy sor más, civilizációs betegséggel fizetnek ezért.

Nézzünk néhány konkrét példát, mely élelmiszereink lúgosak, ill. savasak.

1, lúgosító ételek:

zöldségek: cékla, brokkoli, káposzta, sárgarépa, karfiol, uborka,  fokhagyma, zöldbab, borsó, saláta, hagyma, paprika, tök, spenót, kelbimbó, édesburgonya, gyömbér, fahéj, paradicsom, búzacsíra. 

gyümölcsök: alma, sárgabarack, cseresznye, füge, datolya, avokadó, kókusz, banán, őszibarack, citrom, narancs, ananász, sárgadinnye, körte.
 
fehérjék: tofu, mandula, gesztenye, kókusztej, sovány túró, mandulatej, kókusztej.

2, savas ételek:

hús, tojás, sajtok, állati tejtermékek, belsőségek, cukor, bor, sör, pálinka, kávé, csokoládé, Coca Cola, és más, cukros üdítők.

Az Új Biológia nézetét támogató szakemberek szerint étrendünket úgy kell összeállítani, hogy az 80%-ban tartalmazzon lúgos és csak 20%-ban tartalmazzon savas ételeket.

E mellé naponta legalább 2l tiszta víz elkortyolgatását is javasolják.
 
Savas gyümölcsök:

Ezek a gyümölcsök, bár pH-értéküket tekintve savasak (bár ezek igen gyenge, szerves savak) és nem lúgosak, de sejtszinten olyan kedvező a hatásuk, a sejtek anyagcseréjét olyan jó irányba módosítják, hogy egyszerűbb őket, mint sejtszintű lúgosítókat számon tartanunk. Pl. citrom, narancs, grapefruit,  mandarin, lime, klementin, kivi.

Szigorúan véve, minden gyümölcsben vannak gyümölcssavak, melyek nagyon értékesek,  így bizonyos gyümölcsök fogyasztásának a tiltása csak adott gyümölccsel szembeni allergia, vagy pl. cukorbetegség esetében (szőlő, banán, datolyaszilva) jön csak szóba.