A
köztudatban még ma is vegyes kép él a pszichoterápiáról, néhányan a
bolondok kezelésének tartják. Az egyéni- pár- és csoportterápiákon
azonban a lelket gyógyítva a testi tünetek is enyhíthetők.
Az
idősebb, hatvan év feletti korosztály tagjai és a serdülő kamaszok
krízishelyzetre szenzitívebb csoportok. Időseknél az elmagányosodás, a
betegségek, míg a gyermek és felnőttkor határán táncoló tizenéveseknél a
kevés figyelem, lázadás, hatalmas elvárások szélsőséges esetben akár
öngyilkossághoz is vezethetnek. Mindkét esetben nagyon fontos, hogy ha
baj van, szakember segítségét kérjük.
"A test és a lélek oda-vissza hat egymásra. Minden emberben van
öngyógyító képesség, amivel lelki eredetű problémáit meg tudja oldani.
Amikor már nem tudja elviselni a lelki szenvedést, akkor pszichével
foglalkozó szakemberhez fordulhat" - mondta lapunknak Szőnyi-Molnár
Szilvia tanácsadó szakpszichológus.
"Laikusként nehéz eldönteni, pszichológust vagy pszichiátert
keressünk fel. A lényeges különbség az, hogy pszichológus lelki
folyamatokkal foglalkozik, a pszichiáter viszont a test és lélek
kölcsönhatásával, ami indokolt esetben gyógyszer felírását is
jelentheti. Akármelyik szakembert is keressük fel, bíznunk kell benne
annyira, hogy meg tudja ítélni jó helyen vagyunk-e" - fogalmazott a
terapeuta.
Mit várhatunk egy terápiás órán?
"A leendő páciens bejelentkezése és időpont egyeztetés után az első
órán egy interjún megpróbáljuk körvonalazni a problémát. Ezután egy
úgynevezett szóbeli szerződést kötünk, amiben megbeszéljük, körülbelül
hány terápiás óra várható, milyen sűrűségben találkozzunk, mi legyen a
cél, amit a kliens el szeretne érni, valamint a honoráriumról is szó
esik. Gyermekek esetében a szülőkkel kötünk szóbeli szerződést" - mondta
el a kezelések menetét a szakember.
Szőnyi-Molnár Szilvia hangsúlyozta: a
pszichoterápia
csapatmunka, a terapeuta nem dolgozik a páciens helyett, ám a kontroll
mindig az ő kezében van. "Szaknyelven úgy hívjuk, szabadon lebegő
figyelemmel vagyunk jelen az órán. A problémától függően a folyamat
lehet rövidebb, de akár évekig is eltarthat. A hatékony munka a kliens
és a terapeuta között kialakult, bizalmon alapuló kapcsolaton múlik. Az
utolsó három-négy alkalom pedig a lezárási szakasz. Előfordulhat, hogy
néhány esetben nem tudunk segíteni, ilyenkor tovább küldjük egy másik, a
páciens problémájához jobban értő szakemberhez. Ezért is jó csapatban
dolgozni" - mondta a terapeuta.
Terápiás típusok
Létezik egyéni, pár- és családterápia, csoportterápia.
Csoportterápia azoknak javasolt, akik úgy érzik, hogy közösségben is
megy nekik a probléma feldolgozás, ilyen például a pszichodráma csoport,
mozgás- és táncterápia, relaxáció. Egyéni terápiánál a szóbeli
kommunikáció áll a középpontban, ezt segítheti többek között hipnózis,
szimbólum- és művészetterápia, álmok feldolgozása, hipnoterápia,
zeneterápia.
A szimbólumterápia, más néven jelgyógyászat a testre rajzolt jeleket
használja, amelyek a meridiánokon keresztül hatnak a szervek
működésére. A hipnózis, hipnoterápia alkalmazásával az aktív
tudatalattit érik el a szakemberek, miközben a test relaxációs
állapotban van. A művészetterápia lényege, hogy a nyomasztó gondolatokat
látható formában, egy festményen, rajzon, egyéb alkotáson keresztül
dolgozzák fel.
Gyermekek és a pszichoterápia
Sajnos nem csak a felnőttek szenvednek lelki eredetű problémáktól, a
felgyorsult élet a gyermekeket sem kíméli. Szőnyi-Molnár Szilvia úgy
véli lelki gyógyulásukban nagyon lényeges a szülőkkel való
együttműködés. A foglalkozásokon sok a játék, kevesebb a beszéd, a
szakember így tudja diagnosztizálni és a gyógyuláshoz segíteni kis
pácienseit. A kisgyermekes szülők és a gyermekekkel foglalkozó orvosok
ma már hamarabb felismerik, ha pszichológusi segítség szükséges.
"Legkedvesebb sikertörténetem egy tízéves kislányhoz kapcsolódik. A
gyermek szinte minden másodpercben tüsszentett, ezt mi szaknyelven
vokális tikkelésnek hívjuk. Minden lehetséges fizikai vizsgálatot
elvégeztek nála, különös tekintettel az allergiás problémákra, de nem
találtak betegséget. Az allergológus küldte tovább, így került hozzám.
Három helyen kezdett tüsszögni, az iskolai osztályában, az egyik
nagymamájánál és a lakásuk felső szintjén. A kislány nagyon szeretett
volna meggyógyulni, a folyamatos tüsszögés okozta haspréstől mindig fájt
a hasa. Játékterápiával, álmokkal és beszélgetéssel dolgoztunk,
festettünk, rajzoltunk, gyurmáztunk, vagyis kitettük a gondolatait
látható formába. A terápia során kiderült, hogy az édesanyjának volt egy
komoly betegsége, a kislány pedig nagyon megijedt attól, hogy
elveszítheti őt. Ezért az édesanyja közelségét szerette volna
folyamatosan, sok volt benne az elfojtott düh és erős bűntudata volt,
magát okolta anyukája betegsége miatt. Körülbelül fél évig, heti
rendszerességgel járt hozzám. A végén csökkentek, majd megszűntek a
tüsszögések, először az órán, aztán a nagymamánál, végül otthon is" -
világít rá a módszer eredményességére Szőnyi-Molnár Szilvia.
Kommentáld!