2013.05.17.Szerző: Dr. Diamant Ágnes IldikóLektor:  Dr. Makara Mihály

Partner: HáziPatika.com

A hepatitis latin szó, májgyulladást jelent. Akut avagy heveny hepatitisnek nevezzük a hat hónapnál nem régebbi formáját, míg a krónikus vagy idült hepatitis fél évnél tovább fennáll.

Mi okozza? A legtöbben azt hiszik, valamennyi formája fertőző, pedig ez nem igaz, mert nem minden májgyulladást okoznak vírusok, hogy rögtön egy tévhitet cáfoljunk meg. Májgyulladást okozhatnak bizonyos drogok, gyógyszerek, túlzott alkoholfogyasztás, méreganyagok bejutása a környezetből, valamint létezik autoimmun májgyulladás is, amikor a szervezet valamiért a saját máját támadja meg.

Természetesen legtöbben a vírusok okozta hepatitist ismerik, és általában ezek is váltják ki leggyakrabban a sárgasággal járó heveny májgyulladást. A hepatitist okozó vírusok csoportjába tartozik az A, B, C, D, E hepatitis vírus. Lehetnek más kórokozók is a bűnösök, például az Epstein-Barr vírus és a citomegalovírus.

Általában a világ minden táján igaz az, hogy jóval több hepatitises beteg van, mint amennyit az egészségügyi rendszer nyilvántart. Ennek fő oka, hogy sok a sárgaság nélkül, alattomosan kezdődő betegség, mely a legsúlyosabb tünetekig (májzsugor, májdaganat) panaszmentes lehet. E betegségek kezdeti tünetekei, ha vannak is, nagyon könnyű összekeverni egy ártalmatlan gyomorhuruttal, így valószínű, hogy elszenvedőjük egyáltalán nem fordul orvoshoz. Pedig a hepatitis súlyos betegséggé fajulhat, mely a máj nagyon sok funkcióját érinti: például csökkenhet az epeelválasztás, valamint a máj méregtelenítő tevékenysége (detoxikációs funkciója) is károsodik. Pedig megfelelő gyógykezeléssel ezek megelőzhetők lennének, ha a gyulladást, illetve a fertőzést időben felismerik.

Miről ismerhető fel a heveny szakasz? Fontos, hogy figyeljünk a leggyakoribb panaszokon - úgymint hányinger, étvágytalanság, gyengeség, láz, hasi puffadás, teltségérzés és fájdalom, izom- és ízületi fájdalmak - kívül olyanokra is, melyek csak két-három hétig észlelhetők, és jóval jellegzetesebbek: sötét vizelet, sárgaság, világos színű széklet, testszerte jelentkező heveny viszketés. Különösen fontos ez akkor, ha valamilyen egzotikus országban jártunk, esetleg védekezés nélkül éltünk nemi életet. A saját egészségünk ez utóbbi esetben is fontosabb kell, hogy legyen a szégyenérzetnél: keressünk fel orvost minél hamarabb a legkisebb gyanúnál is, legfeljebb kiderül, hogy tényleg csak gyomorrontásunk vagy valami egészen más problémánk van.



Diagnózis:

A sárgasággal jelentkező heveny májgyulladás könnyen felismerhető. Ezzel szemben az idült májgyulladás (krónikus hepatitis) alattomos betegség: évekig pusztíthatja a máj értékes szöveteit anélkül, hogy a beteg bármilyen komoly tünetet mutatna, sőt teljesen panaszmentes is lehet. Szerencsére ma már a megfelelő tesztekkel a vérből ki tudják mutatni nemcsak a betegség tényét, de még azt is, hogy melyik vírus okozza.

Feltűnő lehet a laboratóriumi leletekben a májenzimek (GPT, GOT) emelkedése. A vírust kimutató teszt elvégzése mindenkinek hasznos lehet, aki valamiért veszélyeztetett, például akinek több szexuális partnere volt, illetve aki kábítószert használt, nem megbízható helyen tetováltatta magát vagy vérátömlesztést kapott 1992 előtt, korábban ugyanis nem szűrték a vérellátók a véreket hepatitis C-re. A hepatitis C-ben szenvedő betegek többsége vérkészítménnyel kapta a fertőzést, például műtét, baleset kapcsán, vagy szüléskor. Az egészségügyi dolgozók között is gyakoribb a betegség, különösen a vért vevő nővérek között.

Ma már lehetőség van gyorstesztek végzésére is hazánkban. A legújabbak már a nyálból is ki tudják mutatni a hepatitis-C vírus elleni ellenanyagot 20 perc alatt. Hasonló teszt áll rendelkezésre az AIDS (HIV) kimutatására is.

Mi a teendő hepatitis esetén? Ha kiderül, hogy fertőzöttek vagyunk hepatitis B-vel vagy C-vel, szeretteink védelme érdekében vigyázzunk arra, hogy senki ne használjon velünk közös körömvágó eszközt, fogkefét, borotvát és védekezzünk óvszerrel (csak a hepatitis B terjed szexuális úton; a hepatitis C átviteléhez vérkontaktus szükséges). Gondoskodjunk róla, hogy minden családtagunk, mindenki, akivel egy háztartásban élünk be legyen oltva hepatitis B ellen. Ha hepatitis A vagy E támadott meg minket, az a legfontosabb védekezés az, hogy mossunk nagyon sűrűn kezet vírusölő fertőtlenítőszerrel, különösen a mellékhelyiség használata után és étkezés előtt.

Heveny, sárgasággal járó májgyulladás esetén a beteg elkülönítés, megfigyelés és kezelés végett kórházba kerül, a javulás jelentkezésekor már otthon lábadozhat, de teljes gyógyulásáig ellenőrzik, gondozzák a fertőző betegségekben jártas szakorvosok.

Nem kell megijednünk: az időben felfedezett májgyulladás jól kezelhető, a vírus még makacs esetekben is a betegek többségéből kiirtható, bár a kezelés hosszadalmas lehet és nagy körültekintést igényel.

2013.03.18.

Szerző: Pilling Róbert

Lektor:  Dr. Makara Mihály, Dr. Telegdy László

Partner: HáziPatika.com

A hepatitis fertőzést úgynevezett hepatotróp (májsejtekben szaporodó) vírusok okozzák, a fertőződést az azt kiváltó vírustörzs szerint hepatitis A, B, C, D vagy E betegségnek nevezzük, amik jelentősen eltérnek egymástól.

Hepatitis A

• Hogy kaphatjuk el?
  
  Széklettel szennyezett ivóvízzel, fertőzött élelmiszerekkel terjed. A rossz higiénés viszonyok hajlamosítanak a fertőzésre, de sajnos ötcsillagos szállodában is elkaphatjuk. Alapvető higiéniai eljárások betartásával megelőzhető lenne. Védőoltás létezik; a két oltás beadása életre szóló védettséget ad.
• Tünetei
  
  Magas láz, gyomorrontásra emlékeztető tünetek, elesettség, étvágytalanság - különösen gyanús, ha utazás után egy hónappal jönnek elő a panaszok (főleg, ha úti célunk trópusi vagy mediterrán ország volt). A hasi panaszokat követően jelenik meg a sárgaság: a bőr és a szem fehérjéje sárgásan elszíneződik, a vizelet sötétebb színűvé, míg a széklet világosabbá válik.
• Kimenetel
  
  Ritkán heveny májsorvadással jár, de teljes meggyógyulás remélhető néhány hét leforgása alatt. A lábadozás ideje hosszú, főleg felnőttkorban, a beteg sokáig gyenge, csökkent fizikai teljesítőképessége.

Hepatitis B

• Hogy kaphatjuk el?
  
  Szexuális úton, injekciókkal, vénás droghasználattal, nem sterilen végzett tetoválással, testékszer-behelyezéssel, (fertőzött személlyel) közös körömolló, borotva, fogkefe használatával, de a fertőzött anya is megbetegítheti gyermekét szüléskor. A fentiek kiküszöbölése mellett a védőoltás védelmet jelent a vírussal szemben!
• Tünetei
  
  A fertőzöttek kétharmadánál a betegség tünetek nélkül zajlik, így észrevétlen maradhat. Ritkán jelzi fáradékonyság. Az érintettek másik harmadára jellemzők az 1-6 hónapos lappangási idő után az akut májgyulladás klasszikus tünetei, mint a hepatitis A vírus esetében. A krónikus gyulladást főként a laboratóriumi leletek jelzik, úgymint a májenzimek (GPT, GOT) emelkedése. Ritkán a has puffadása, emésztési zavarok vizsgálata során, vagy gócbetegségek (ízületi- és érgyulladások) kivizsgálásakor derül fény a betegségre.
• Kimenetel
  
  A betegség sokszor különös kezelés nélkül is meggyógyul, vagy hordozói állapotba megy át, de idült májgyulladás, májzsugor, és végül májrák is kialakulhat a betegség következtében.

Hepatitis C

• Hogy kaphatjuk el?
  
  1993 előtt kapott vérkészítmény esetén jelentős a kockázat, ma pedig főleg intravénás droghasználattal, nem steril tetoválás útján, testékszer-behelyezéssel, fertőzöttel közös körömolló-, borotva-, fogkefe-használattal terjed. Megelőzni csak felelős életvitellel lehetséges.
• Tünetei
  
  A legtöbb esetben lappangva kezdődik. Ritka, hogy az akut májgyulladás tünetei (hányás, levertség, fejfájás, végtagfájdalmak, étvágytalanság, majd a sárgaság) jelentkeznek. A betegek többségére a teljes panaszmentesség jellemző. A hosszú évtizedeken át zajló alattomos, krónikus májgyulladás észrevétlenül pusztítja a májat, annak tartalékai lassan fogynak. Tünetmentessége miatt az a rizikócsoportba tartózóknak erősen ajánlottak a gyorstesztek, az ellenőrzések.
• Kimenetel
  
  Lassan akár - átlag 20-25 év alatt - májcirrózis is kialakul, mely szintén májrákhoz vezethet. Ilyenkor csak a májátültetés segíthet.

Hepatitis D

• Hogy kaphatjuk el?
  
  Emberben csak hepatitis B-vel együtt okoz májbetegséget. Főleg a mediterrán és trópusi területeken terjed, véráram útján. A hepatitis B elleni védőoltás a HDV-vel szemben is védelmet biztosít.



• Tünetei
  
  Egy időben szerzett hepatitis B és D vírusfertőzés az átlagosnál súlyosabb májgyulladás formájában jelentkezhet. Ha a hepatitis D fertőzést az idült hepatitis B vírusfertőzött kapja, akkor heveny fellángolás észlelhető lehet, de sokszor a kettős fertőzés is panaszmentesen zajlik.
• Kimenetel
  
  Súlyos májgyulladást okoz, amely májzsugorhoz vezet.

Hepatitis E

• Hogyan kaphatjuk el?
  
  Több altípusa ismert. Az egyik emberről emberre széklet útján és szájon keresztül terjed, mint a hepatitis A, a másik állatokról (sertés, vaddisznó vagy rágcsáló) emberre. Mindkét típus átvitelében a fertőzött víz, illetve az általuk szennyezett élelmiszerek szerepe jelentős.
• Tünetei
  
  A vírus 15-60 napig is lappanghat, mire a vírusos májgyulladás tipikusnak nevezhető tünetei jelentkeznek, mint hepatitis A vírus esetén.
• Kimenetel
  
  A legtöbb esetben jellegzetes tünetek nélkül lezajlik a betegség, míg az esetek kis százalékára jellemző a májgyulladás kialakulása. A terhesség késői szakaszában a fertőzés azonban súlyos, halálos is lehet.

2013.08.30.

Szerző: Huták Judit

Lektor:  Dr. Makara Mihály, Dr. Telegdy László

Partner: HáziPatika.com

Címkék: májzsugor, májrák, szövődmények, hepatitis

Az egyik leggyakoribb szövődmény a fibrózis, mely nem más, mint a máj szöveteinek hegesedése. A máj a gyulladás miatt sérül, és az elhalt májsejtek helyén mikroszkopikus méretű hegek keletkeznek. Ha nem előrehaladott a fibrózis, akkor a máj egészséges szövetei zavartalanul el tudják látni a szerv munkáját, ha viszont nagyobb területre terjed ki a hegesedés, akkor a károsodás visszafordíthatatlan - ezt nevezik cirrózisnak.

A májcirrózis, vagy köznapi nevén májzsugorodás olyan krónikus (jelenleg még visszafordíthatatlan) májbetegség, amelyet a máj szerkezetének gyulladásos, kötőszövetes-heges, állebenyes átépülése és kóros májműködés jellemez. A máj sejtjeinek nagyfokú károsodásával párhuzamosan a máj kötőszöveti állományának felszaporodása figyelhető meg. A betegség magyar neve megtévesztő lehet, mert maga a szerv nem lesz kisebb, nem zsugorodik, hanem a rendeltetésszerűen működő, egészséges májszövet mennyisége csökken. A helyette képződő, heges szövet épphogy a szerv idővel kitapintható megnagyobbodását okozza. Ritkábban előfordulhat az is, hogy a hegszövet zsugorodása miatt végül a máj valóban egészében megkisebbedik.

Az alkoholizmus mellett a vírusos májgyulladás az a betegség, amely a májcirrózis létrejöttéért felelőssé tehető. A hepatitis B-ben, még inkább a hepatitis C-ben megbetegedőknél krónikus májgyulladás alakulhat ki, mely az évek folyamán májcirrózisba torkollhat. A májat sújtó, krónikus gyulladásos betegség évek alatt alakul cirrózissá. A krónikus hepatitis hosszú ideig semmiféle panaszt nem okoz a betegnek. Később is csak bizonytalan, más betegségekben szintén előforduló panaszok jelentkeznek, pl. fáradékonyság, étvágytalanság, hányinger és fogyás. A májra jellemző, hogy még akkor is képes ellátni a feladatait, ha csupán a máj szövetének 20 százaléka működik, így nehezen lehet észrevenni, hogy gond van ezzel a szervvel.



Később a folyamat előrehaladása miatt, a máj működésének elégtelensége miatt rendkívül szerteágazó tünetek jelenhetnek meg: felborul a hormonháztartás, megváltozik a bőrszín, viszketés jelentkezhet és sárgaság is kialakulhat. Az egyik legjellemzőbb tünet a vízvisszatartás, ödémák és hasvíz jelentkezése. A tápanyag felszívódásának romlása, a máj szintetizáló tevékenységének csökkenése és a vérkeringés romlása miatt alakul ki a végstádium: a felsőtest és a felső végtag sovány, vékony, míg a has hatalmas, elődomborodó, és az alsó végtag vizenyős. A májzsugoros megbetegedés ekkor már azonnal felismerhető.

A méreganyagok felhalmozódása károsítja a központi idegrendszert, ami kézremegéssel, beszédproblémákkal, a figyelem, a magatartás és az értelmi képességek egyre rosszabbodó állapotával, a tudatállapot változásával jár, amely a személyiségváltozástól a kómáig terjedhet.

A már kialakult májzsugorodás nem gyógyítható, de a megfelelő tüneti kezelés jelentősen lassíthatja a betegség további romlását, és lehetőséget ad a további szövődmények, pl. vérzések és hashártyagyulladás megelőzésére.

Daganatos betegségek A májban elsődleges, azaz magában a szervben képződött daganatok, és áttét útján keletkezett daganatok is lehetnek. Daganatok érinthetik az epevezetéket, a máj vérereit is. A máj elsődleges daganatainak keletkezésében igen nagy rizikótényező a májgyulladás. Az elsődleges rosszindulatú daganatok közül a májsejtekből kiinduló, ezért hepatocelluláris karcinómának nevezett rák a leggyakoribb. A nem elég pontos májrák kifejezés ezért általában ezt a betegséget takarja. A betegek többsége férfi, a legveszélyeztetettebb korosztály az 50 év felettieké. Összességében nem túl gyakori, a rákos megbetegedések mindössze 3 százalékát teszi ki, de annál súlyosabb betegség.

A máj rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek tünetei sajnos rendszerint viszonylag későn mutatkoznak meg, és a diagnózishoz nem sok támpontot adnak. Ilyen jelek a fájdalom a has jobb felső részén, a májzsugorra is jellemző duzzadt szerv, ami a hasfalon át tapintható, gyakori a láz, hányinger, hányás, étvágytalanság, hirtelen lesoványodás, fáradékonyság, sárgaság. A késői felismerésből is következik, hogy a májsejtrák kórjóslata általában rossz. A kisebb daganatokat, illetve, ha a rák csak egy májlebenyre korlátozódik, műtétileg lehet eltávolítani, ekkor még van esély a gyógyulásra, mivel a májszövet jól regenerálódik. A nem műthető májrák esetén a máj gazdag érellátottsága lehetővé teszi a kemoterápiás szereknek közvetlenül a májerekbe történő befecskendezését, ami erősíti a helyi hatást, és csökkenti a más szervekre ható, nem kívánatos mellékhatásokat. Gyógyításában általános kemoterápiát, illetve májátültetést is alkalmaznak.